"Sajnos azt hiszik, hogy majd bekopog a vevő"
Jó hír a magyar vállalkozások számára, hogy Magyarország a régió top 3 befektetési célpontja között szerepel, a kockázati tőkebefektetések 30 százaléka hazánk cégeibe áramlott. De hogyan készülhet fel a tőkét kapott vállalkozás az exitre?
Az összes kockázati tőkebefektetés több mint 80 százaléka stratégiai befektető felé szállt ki a tavalyi évben. „Ez a jelenség bizonyos szempontból egyszerűsítheti a dolgát azoknak a vállalkozásoknak, akik a közeljövőben – akár a cégutódlás családon belüli megoldatlan problémája miatt – cégeladásban gondolkodnak, vagy kockázati tőkét vontak be és szükségképpen exitet kell végrehajtaniuk; várhatóan ugyanis stratégiai befektető lesz az, aki a céget fel fogja vásárolni. Az viszont nagyon nem mindegy mikor és hogyan készülünk fel erre – tudatos, előre felépített exit stratégiai nélkül ugyanis kevés az esélye a jó áron történő, sikeres cégeladásnak, exitnek” – mutat rá Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.
A Jaystack Technologies Zrt. rég kialakította exit stratégiáját, hiszen már a befektetői együttműködés kezdetétől készülnek az exitre, amelynek megvalósítása döntéseikben, működésükben kiemelkedő szerepet játszik. „Az exit stratégiának tartalmaznia kell, hogy kik lehetnek az exit partnerek, és hogy mi az általunk – ebben a pillanatban – gondolt megközelítési stratégia. Ez persze biztosan változni fog a jövőben. Az odavezető út nincs kikövezve, és elég kanyargós is, de az irányt tisztán látjuk. Számunkra olyannyira fontos ez, hogy „minden más csak füst” – mondta Csiszár Dénes, a nagyvállalati ügyfelek számára magas színvonalú, egyedi IT megoldásokat kínáló Jaystack Technologies Zrt. vezetője
Azt is hozzáfűzte, hogy a potenciális vevőket érdemes elsődlegesen az értéklánc mentén azonosítani: „Vannak „beszállítóink”, akiknek a technológiájára részben építjük a miénket, illetve vannak olyan partnerek, akiknek mi vagyunk a kulcs beszállítóik. Ők a legkézenfekvőbb célpontok, ritkán érkezik ugyanis az exit az ismeretlenből.”
Nem csak az fontos tény, hogy exitre kell játszani, hanem az is, hogy ki fogja ezt menedzselni. „Álláspontunk szerint ezt nem szabad a befektetőre bízni, hanem kiemelt feladatként a projektgazdának, a CEO-nak kell ezt irányítani” – tette hozzá Horgos Lénárd. A Jaystack esetében szintén ez tapasztalható, hiszen a menedzsment felé már a befektetői tárgyalások során elvárásként fogalmazódott meg, hogy a céget az exit megvalósítása felé terelje, az erre irányuló fókuszt megtartsa.
Csiszár Dénes szerint az exit stratégiának a versenyképesség megtartása érdekében rugalmasnak kell lennie, menet közben stratégiai irányt váltani nem csak, hogy lehet, de indokolt esetben kell is. „Elsőre ijesztően hangozhat, de a fejlesztő eszközök piacán félévente, kilenchavonta cserélődik a komplett technológia. Az ugyanolyan márkanév alatt is teljesen új eszközök vannak a piacon. Emellett nem lehet rugalmatlan stratégiával labdába rúgni” – teszi hozzá Csiszár.
Cégeladás és exit hullám
Néhány éven belül számos exit várható majd, és a rendszerváltás utáni „első generációs” cégek tulajdonosai közül is sokan a nyugdíjkor közelébe érnek, vevőt keresnek majd cégükre – lesz tehát eladó cég bőven a piacon. „A versenytárs jó dolog. Validálja, hogy amit csinálsz az jó, van piaca. Ha egy versenytársunkat veszik meg, az nekünk is jó, mivel katalizálhatja a mi megvételünket is. Egyáltalán nem félünk ettől, de mi egy elég szűk piacon mozgunk és lehet, hogy máshol nem ez a helyzet” – mondja Csiszár.
„Tapasztalatom az, hogy kevés kockázati tőkét kapott cég ennyire tudatos, holott kulcskérdés az exit. Sajnos azt hiszik, majd bekopog a vevő, de ez nagyon ritka. Ha sikeres eladást akarnak, jó feltételekkel, akkor tudatosan kell menedzselni” – mondta Horgos.
Ha egy vállalatnak már van exit stratégiája és a vevővel is célegyenesben van, érdemes tisztában lenni azzal, mi jöhet még ezután, esetleg milyen buktatók lehetnek még a sikeres tranzakciózárásig. A befektetők ugyanis sokkal célirányosabban és hatékonyabban kívánják átvilágítani a – részben vagy egészben – felvásárolni kívánt cégeket, erre utalnak a közelmúltbeli hazai és közép-kelet-európai regionális tranzakciók tanulságai. „Mindez eltérő kötelezettségeket jelent az ügylethez információt szolgáltató eladóknak és céltársaságoknak, míg a befektetők kifejezetten a kulcsterületekre és a lényegi problémákra fókuszálnak” – mondta Fehérváry Ákos, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.
Három tipp Zwackéktól, hogyan adja át a cégvezetést
A magyar középvállalatoknál általános probléma, hogy az alapítótulajdonos kezében összpontosul minden vezetői feladat, ami igencsak visszaüthet, amikor az utódlásra kerül a sor. Zwack Sándort kérdeztük, náluk hogyan zajlott ez a folyamat.
Jelentősen megváltozott a cégeladások feltételrendszere is, az árazási kérdésekben például egyre inkább alkalmazzák az úgynevezett locked-box mechanizmust a záráskori elszámolás helyett. „Az azonosított problémák kapcsán a befektetők határozottabb helytállási kötelezettséget várnak el az eladóktól, viszont a céget értékesítők sikeresebben limitálhatják a felelősségüket a cégeladás során. A befektetők megváltozott igényei és megközelítése miatt a tranzakciókban az eladónak és a céltársaságnak, illetve az üzleti, pénzügyi, és jogi tanácsadóknak minden korábbinál fokozottabban kell együttműködnie. Ezzel párhuzamosan mindinkább felértékelődik az adott iparágat és a hatékony folyamatokat ismerő tanácsadók szerepe a tranzakciókban” – tette hozzá Fehérváry Ákos.