A szabadságharc taktikus pávatáncának legújabb parádés fordulata, hogy a kormány megvédi az uniót saját magától és a Békemenettől. Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió, Costs of non-Europe – ez a címe. Pontom áron, maximum harmincöt gurigáért megtudhatjuk, „mivel járna, ha nem lenne EU, például mennyiben lennének mások a mindennapjaink, hogyan alakulna az életünk, a gazdasági fejlődésünk, a kulturális életünk”. Mindezt a gyarmatosításról, a külső szempontok rákényszerítését nem tűrő unortodox országról, a hanyatló Nyugat ópiumáról szóló dumák után. Ami tökre rendben is van, egy böcsületes autokráciában a centrális erőtér egyben önmaga ellenzéke ugyebár. Jó érzés tudni, hogy Orbán Viktorban túlteng az önkontroll, rendre megoltalmaz bennünket önmagától. Végül is a gazdaság csúcsra pörgetésének zseniális formája is ugyanezen alapul. Minél több a betörés, annál nagyobb a kereslet a hevederzárak, riasztók iránt. A jó kereskedő elébe megy az igénynek, s ő maga küldi a betörőket, hogy az a hülye lakástulajdonos végre rádöbbenjen, mekkora szükség is van rá. Nyilván csak azért gyalázták az uniót, hogy a nép vegye az adást, mekkora szüksége van Brüsszelre. Olyan ez, mint a zoxigén, teccik érteni? Víz alá nyomom a fejed, rögtön tapasztalod, mennyire fontos, nemde?

A fenti princípiumnak lehettünk tanúi egy másik területen is: a kormány a zsidókat is megvédi önmagától, pontosabban a duhaj ideológiai haverjaitól. Antiszemitákat rehabilitál, újratemet, színigazgatónak nevez ki, aztán meg kijelenti, hogy tollal és fegyverrel is harcol a zsidóságért, azoknak hajuk szála sem görbülhet. Nagyon kezd ez az Orbán-adminisztráció hajazni a szocializmusra. Az volt ama világrendszer, amelynek hetvenvalahány éve olyan hibák kijavításával telt, amelyek a rendszer nélkül nem is lettek volna. Egyes ortodox csökevények szerint egyszerűbb volna nem csinálni hülyeségeket, hogy ne kelljen folyton javítgatni, de hát akkor a rezsim lényege alól húznánk ki a talpazatot. Hogy vannak még hibák elvtársak, ám mi még abból is tanulunk, minden hibától okosabbak leszünk. A burzsoá objektivizmustól nem fertőzött elme mindebből levonja a következtetést: szándékosan kell mellényúlni, hibázni, hülyeségeket csinálni, mert az okosodást csak nem bízhatjuk a vak véletlenre, hogy hátha lövünk egy nagy bakot.

Végére maradt a legszebb: egyszerre tüntetik ki a Vasárnapi Újság szerkesztőjét, Perjés Klárát, és dr. Oberländer Baruch Bernard rabbit, a Budapesti Jesiva - Zsidó Tudományok Főiskolája Rabbiképző Szak főigazgatóját. Ha ez nem népfrontpolitika, akkor mi az? Fiatalabbak kedvéért: a Vasárnapi Újság a rendszerváltás utáni antiszemitizmus genezisközpontja, Csurka István favorit zsidózóhelye. Így aztán szélsőségektől, előítéletektől mentes, illetve az azoktól való távolságtartásra kényes ember ilyen beszennyeződött néven műsort nem vezet. Viszont ez most nem erről szól. Nehezen hihető, hogy van normális zsidó származású ember Magyarországon, aki szívesen kapna együtt medált a Vasárnapi Újság káderével. Na, mármost: ennyi elhatárolódás, tiltakozás után Csurka-Dörner-, meg Nyirő-ügyben talán most már a zsidó szervezeteknek, a vallásos izraeliták tisztségviselő méltóságainak, stb. se kellene segget csinálni a szájukból. Így aztán ehhez a kitüntetéshez (főleg ilyen perverz társításban) a honi zsidóság reprezentánsainak is kéne legyen pár keresetlen szava. Főleg azoknak a zsidó származásúaknak, akiket dr. Oberländer Baruch Bernard mint rabbiképzős főigazgató képvisel. Ha nem lesz, akkor pedig azok, akik hallgattak, a továbbiakban ne nagyon pofázzanak az antiszemitizmust sunyin támogató hatalomról. Ha ebből a kézből jó volt a kitüntetés, akkor férjen bele a zsidózók szponzorálása is.