Politológusok ritkán szoktak jóslásra vállalkozni, ugyanis igen magas az ellenőrizhető tévedés lehetősége. Én mégis azt állítom: nem lesz előrehozott választás Magyarországon a „terrorveszély-helyzetről” szóló népszavazás kapcsán, ugyanis a Fidesznek ez jelenleg nem érdeke. Az érdeke az, hogy a menekültkérdés napirenden maradjon, és ne az oktatásról, az egészségügyről, illetve a Fideszhez kötődő számtalan korrupciós ügyről beszéljünk.

Napok óta terjed a hír a közösségi médiában, politikával foglalkozó civilek és pártok levelezőlistáin, de még a mainstream médiában is, hogy Orbán Viktor előrehozott választásokra készül. A Fidesznek ugyanis nincs meg a kétharmados többsége ahhoz, hogy elfogadja a „terrorveszély-helyzetről” szóló hatodik Alaptörvény-módosítást, ami lehetővé tenné a kormánynak, hogy mondvacsinált okokra hivatkozva akár holnap bevezesse a rendeleti úton történő kormányzást, cenzúrával, megfigyeléssel, szabadon módosítható költségvetéssel, bankszámlák zárolásával és egyebekkel. Az érvelés tehát a következő: a parlament egyszerű többséggel feloszlathatja magát – ezt valóban megteheti –, majd a Fidesz kétharmaddal megnyeri a választást. Ezt követően pedig semmi nem akadályozza meg Orbánt, hogy az Alaptörvény-módosítást elfogadva és terrorveszély-helyzetre hivatkozva bármikor kvázi-totális diktatúrát vezessen be Magyarországon.

A probléma ezzel az érveléssel a következő: a Fidesznek egészen egyszerűen nem érdeke az előrehozott választás. Előrehozott választást ugyanis a kormánypárt akaratából akkor szoktak tartani, ha a hatalmon lévő politikai erő népszerűsége egyelőre nagyobb, mint az ellenzéké, ám ez rohamosan csökken, és a következő választásokig a kormánypárt nagy eséllyel elvesztené a fölényét. Magyarul: ha a Fidesz fél, hogy elveszti a következő választást, de tudja, hogy ciklus közepén még megnyerné azt. Az előrehozott választással a kormány két évvel meghosszabbítaná a hatalmát, hiszen egy 2016-os választást követően csak 2020 tavaszán kellene újra szavaznunk.

Azonban erre Orbán Viktornak semmi szüksége. 2016 telén úgy látszik, hogy a Fidesz be fogja húzni a 2018-as választást is. Hogy ebben a szabadnak már csak nyomokban nevezhető média, a Fidesz hihetetlen gazdasági hátországa, a jobboldal által finanszírozott vagy lélegeztetőgépen tartott pszeudoellenzéki pártok és politikusok is komoly szerepet játszanak, az nem kérdés. Ettől még tény, hogy a Fidesznek, úgy tűnik, nem kell tartania 2018-tól. Akkor sem, ha egyre több ember számára lesz világos például az oktatás és az egészségügy helyzetéből, hogy a Fidesz kormányzása amellett, hogy döbbenetesen korrupt, egész egyszerűen béna, és a többség problémáira még csak meg sem próbál megoldásokat találni. Ahol pedig közbeavatkozik – lásd az oktatást –, ott nagyon látványos összeomlás lesz a történet vége.

Előrehozott választás tehát nagy valószínűséggel nem lesz, mert ez nem Orbán Viktor érdeke. Ha a terrorveszély-helyzetről szóló törvényt olyan fontos lenne a Fidesznek elfogadni, megvenne két ellenzéki képviselőt. Elég naivnak kell lennünk, hogy azt gondoljuk, ez lehetetlen. Ráadásul ne felejtsük el: a Fidesznek 2010 áprilisától egészen 2015 februárjáig megvolt a kétharmados többsége ahhoz, hogy hasonló tartalmú törvényeket fogadjon el. És a Fidesz finoman szólva sem arról híres, hogy ne használná a hatalmát még nagyobb hatalom megszerzésére. Orbán Viktornak nincsen szüksége ehhez hasonló felhatalmazásra. A kormány a totális diktatúra intézményei nélkül is stabilan tartja a hatalmát. A független intézményeket régen elfoglalta, a független médiát egy-két kivétellel felvásárolja, a tőle független cégeket ellehetetleníti vagy védelmi pénz megfizetésére kötelezi.

Az előrehozott választást ugyanakkor meg kellene magyarázni. Kétségkívül kellemes narratíva, hogy az ellenzék – szemben a kormánnyal – nem akarja megvédeni Magyarországot a terroristáktól, ugyanakkor az előrehozott választás gyengeséget is jelez. Azt az illúziót kelti, hogy a Fidesz jelenleg, kétharmadát vesztve szintén képtelen megvédeni a népet a veszélytől. Ráadásul meglehetősen bonyolult érvelés, hogy valójában az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmad érdekében szavazunk, nem pedig az új Országgyűlés összetételéről. Nem kétséges, hogy jelenleg a Fidesz nagy eséllyel nyerne meg egy ilyen választást, de mégis van benne egy minimális kockázat.

Ezért nem valószínű, hogy Magyarországon időközi választások lennének 2016-ban. Az ellenzéki pártok is jobban tennék, ha nem esnének pánikba, és inkább azon törnék a fejüket, hogy értelmezhető víziót kínáljanak a Fidesz-kormány XIX. századi oktatáspolitikájával, romokban hagyott egészségügyi rendszerével, oroszbarát külpolitikájával és rablásaival szemben. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. De még könnyebb megspórolni a gondolkodást arra hivatkozva, hogy előrehozott választásra kell készülni.