"Ez valami egészen zseniális. A sajtószabadságért létrejött társaság ünnepli, hogy sikerült letiltatni egy dokumentumfilm ismétlését. A sajtószabadság hőseinek új mottója: ‘Maradéktalanul elégedettek azonban akkor lehetnénk, ha a jövőben fel sem merülne, hogy ilyen, vagy akár ehhez hasonló műsort sugározzon bármelyik csatorna.’ Nincs ezeknek semmi baja a cenzúrával, hacsak az nem, hogy nem ők állíthatják össze a tiltólistát" - írja blogjában nem kevés joggal Balogh Ákos Gergely arról, hogy a Milla üdvözölte az MTVA lépését, mely szerint nem ismétlik meg a köztévében Pesty László kissé szimplicista, hogy ne mondjuk, botrányosan előítéletes dokumentumfimjét.

A Facebook-os kommentelők jó része is nettó öngólként értelmezi a Milla neve és nyilatkozata közti diszkrepanciát. Ugyanakkor kérdés, miért is sérülne a sajtó- és véleményszabadság, ha nem a köztévén, hanem valamelyik pártközeli privát médiában adják le a romákkal (sőt: roma kisgyerekekkel!) szemben hatásvadász eszközökkel élő, helyenként kifejezetten félelemkeltő riportot.

"Az egyik fontos dramaturgiai pillanatban például azt halljuk, hogy az ötéves gyerekek között már minden negyedik cigány. A zene olyan, mint amikor a horrorfilmekben a kamera közelít a gyanútlanul zuhanyzó nő felé – csak éppen cigány csecsemők arca villan fel" - írta például Ónody-Molnár Dóra a Népszabadságban.

A Pesty Fekete Doboz március 7-i adása óriási felháborodást váltott ki, közel másfél ezren írták alá azt a petíciót, amely a hatályos médiatörvény megsértésével vádolja a köztévét, egyben követeli, hogy "a köztévé ne legyen a fajgyűlölet szócsöve! (...) ne keltsen gyűlöletet sem etnikai csoportokon belül azok tagjai között, sem  különböző társadalmi csoportok között! Követeljük a mindenkit megillető méltóságot és tisztességes beszédet!"

Pesty László azonban nem érti a vádakat: "Nem tettem egyebet, mint bemutattam egy véleményt, Forgács Istvánét.” Megkeresett ő három-négy más roma értelmiségit is, ők azonban nem vállalták a vitát. Így azonban a roma társadalomban outsidernek számító szakértő, a többek szerint "cigány öngyűlölő" Forgács István nézeteire alapult a film - ő volt az a szerző, aki tavaly októberben itt, a Hírszerzőn megjelent vitairatával óriási indulatokat kavart.

Ám mielőtt folytatnánk e cikket, ezúton kérnénk meg Pesty László kollégánkat, hogy ha műsorában a Hírszerző bármely cikkére, publicisztikájára hivatkozik, azokból idéz, annak szerzőjét az írásról beszélteti, tegye már meg, hogy meg is nevezi forrását, nem pedig "az egyik portálról" beszél. Mi sem úgy beszélünk róla, hogy "a Fidesz kampányában is résztvevő egyik ismert dokumentumfilmes." Köszönjük.

Tehát. "Nem tartozom közétek, ha szerintetek fiatalon szülni, és a nyomorba sokat szülni kulturális jog és érték. Nem tartozom közétek, ha a családon belüli erőszakról nem akartok tudni a cigánysoron, vagy arról, hogy mennyi a cigány-gyerek a lelencben, az elítélt cigány férfi Baracskán.Nem tartozom közétek, ha egy társaságban az hangzik el, hogy a többségi társadalomban mindenki rohadt rasszista" - igyekezett tabukat törni lapunkban Forgács István, szemmel látható kárörömöt kiváltva azok körében, akik régóta vártak egy "önkritikus" cigányra, aki mintegy helyettük is kimondja mindazt, amivel igazolhatják előítéleteiket, indulataikat.

A Forgács-írás (ön)kritikus hangneme, az általa felvetett kérdések azonban véletlenül sem alapozhatnak meg egy közel egy órás, pár szereplős, prekoncepciózus műsort, amelynek fénypontjaként egy roma lelkész "a romák" nevében bocsánatot kér "a magyaroktól" az általuk elkövetett bűnökért. A film totális aránytévesztésben van: kizárólag a romák felelősségéről szól, szó sincs benne a megszűnő, azóta sem létező munkahelyekről, iskolai szegregációról. "Egyetlen mozdulattal léped keresztül az összes szociológiai kutatást és elemzést, amely feldolgozza a hazai társadalom mutatóit, a gyermekszegénység és a munkanélküliség mechanizmusait, természetét" - írta válaszában Setét Jenő, aki indulatos írásában nemcsak a romák, de a demokraták közösségéből is kitagadja Forgácsot.

"Számomra azért megrázó, hogy pont a Pesty Laci csinálja ezt az uszító propagandát, mert 89-ben Miskolcon még együtt csináltuk a gettóellenes bizottságot és forgattunk egy Auschwitzból hazatért cigányasszonyról" - nyilatkozta most az Indexnek Horváth Aladár roma jogvédő. 1989 - ennek éppen 23 éve.