Már előre megfogalmazódtak mindenféle aggályok a plázastop-törvénnyel kapcsolatban, a Portfolio elemzéséből azonban most kiderül, hogy az azóta elfogadott jogszabállyal pontosan mi a baj. Voltaképp minden. Egy igazi összecsapott, tanulmányok helyett a kommunikációs petárdákra épülő, deklarált céljait nagy esetben meg nem valósító, ellenben több szempontból kártékony rendelkezés.

A plázastop legfontosabb jellemzője, amint arra Seres László, lapunk szerzője is felhívta a figyelmet, hogy korántsem plázákról szól. 300 négyzetméter egy átlagos, a sarki kisbolt feletti boltkategória mérete. Ami azt jelenti, hogy januártól 3 éven át Magyarországon nem plázák, hanem nagyobb üzletek sem épülhetnek, sem önállóan, sem más beruházásokban, például irodaház-építések részeként. Ráadásul a portfolio.hu szerint a klasszikus pláza-, és bevásárlóközpont építés már lecsengett itthon. Ezekből következően a törvénynek nem sok köze van a deklarált céljához.

A 300 négyzetméteres alapterületből következő széleskörű hatás viszont azt jelenti, hogy a plázastop-törvény rendkívül károsan hathat az amúgy is stagnáló építőiparra, az ingatlanpiacra, és veszélyezteti az egyébként védeni kívánt kis- és középvállalkozásokat is, hiszen előttük is zárva az üzletek létesítésének vagy bővítésének lehetősége.

A törvény alól létezik kibúvó, egyedi elbírálás alapján. A kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat a kérvényezőnek. Ez nyilvánvalóan még jobban megterheli az amúgy is túlbürokratizált, lassú és korrupt engedélyeztetési rendszert. A felmentés részleteiről ráadásul csak egy későbbi kormányrendelet fog határozni, így egyelőre senki nem tudhatja, hogy milyen feltételek alapján lehet majd egyáltalán kérvényezni. A Portfolio arra is felhívja a figyelmet, hogy ez is a védeni kívánt kkv-ket hozhatja versenyhátrányba, hiszen egy multicég a lobbizás és a kérelmezéssel kapcsolatos logisztika szempontjából előnyben van egy kisvállalathoz képest.

A Portfolio szerint egyedül azok a magyar kiskereskedelmi láncok  - CBA, Coop, Reál - járhatnak jól ezzel a törvénnyel, akik a kisebb alapterületű üzletekre építettek eddig. Ugyanakkor a lap szerint ezek a cégek is a nagyobb méretű üzletek felé nyitnak, így kérdéses, hogy nekik is megéri-e ez az új szabály.

Az egyetlen gazdsági terület, amire élénkítő hatást gyakorolhat a plázastop-törvény a Portfolio szerint, az az akvizíciós piac, vagyis az egymás felvásárlásával való terjeszkedés. Amint az viszont más forrásból kiderült, a CBA épp erre készül: Baldauf László a Figyelőnek azt nyilatkozta, hogy a Coop-pal közösen alapított befektetési céggel tervezik üzletláncok felvásárlását. Ha emellé hozzávesszük azt is, hogy a plázastop egyértelmű vesztesei a nagyobb CBA üzletekkel egy súlycsoportban lévő, főképp német tulajdonú közepes diszkontláncok, az Aldi, a Penny Market, vagy a Lidl, melyek a hipermarketekhehz képest továbbra is terjeszkedési szakaszban vannak, akkor nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy ez az egyébként jó eséllyel uniós jogokat sértő törvény egyedül a CBA-klub helyzetbe hozására született.