A nemzeti együttműködés motívumrendszere jól vizsgázott az önkormányzati választáson, ám most újabb próbatétel következik: a jövő évi költségvetés vitájánál konkrétumokról kell beszélni, a büdzsé szerkezetéről, tartalmáról, prioritásairól. Ekkor dől el valójában, hogy középtávon mennyire életképes a nemzeti együttműködés koncepciója és retorikai eszközrendszere – állapítja meg Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Tarlós István közölte, hogy nem kíván változtatni az egyik budapesti alapproblémán, a mindent lebénító kétszintű önkormányzati rendszeren. Előre borítékolható, hogy a kerületi polgármesterekkel, az érdekkijáró helyi lobbierőkkel várható konfliktusokat a párton belül fogják elrendezni. Már ha ők is tudnak egy nyelven beszélni.
Hozsannázik a Rems-Zeitung, hogy október 1-vel a Stuttgarthoz közel fekvő mutlangeni kórházban kilenc magyar orvos kezd el dolgozni, legtöbbjük Székesfehérvárról érkezett , és ezzel enyhül a térségben az akkut orvoshiány. Hogy Magyarországon ezzel tovább súlyosbodik, az a Rems-Zeitungot, s ezt nem is várhatjuk el tőlük, kevésbé érdekli.
Nincs permanens kampány, de az sem igaz, hogy ne lenne kampány. Az önkormányzati választás előtti két hétben több párt is erősen az érzelmek felkorbácsolására játszott. A kormányoldal azonban többféle érzelmi húrt is megpendít, közülük csak az egyik a papcsáki, úgynevezett elszámoltatási vonal – állítja írásában Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban fordulatokban gazdag, jellegzetesen magyar szappanopera zajlik – igazi sztárszereplőkkel. A főszerepet a csúcsminiszter alakítja, de egyes jelenetekben felbukkannak államtitkárok, kormányszóvivők, sőt maga a miniszterelnök is. A darabot komédiának adják elő, valójában inkább szomorújáték.
Kormányzati berkekben kétségtelenül fellelhető a szándék, hogy erősítsék a vállalkozásokat, támogassák a külföldi tőkebefektetéseket. Ugyanakkor jelentős befolyásuk van azoknak is, akik idegenkednek a tőzsdétől, a hitelezéstől, gyanakodva szemlélik a külföldi tőke magyarországi befektetéseit, igyekeznek „nemzetinek” tartott szempontok alapján azokat korlátozni, a hasznos, „termelői” és káros, „spekulációs” kapitalizmus között különbséget tenni.
A Fidesz kormányon egyelőre nem viselkedik mérsékelt és kompetens középjobb pártként. Európában aligha akad olyan jobboldali párt, amely „gazdasági szabadságharcot” indított volna a válságkezelés intézményei és rendszere ellen. A kormánynak döntenie kell: folytatja-e a külön utas politikát vagy pedig alkalmazkodik az európai rend írott és íratlan szabályaihoz
Ahogy az ellenzéki pártok nem ellensúlyai a kormánypártoknak, úgy a pártok mostani arcai (Schiffer, Mesterházy, Vona) sem látszanak olyan politikusoknak, akiket el tudnánk képzelni Orbán Viktor érdemi vitapartnerének. Még az is kérdéses, hogy a saját pártjukban alkalmasak-e arra a szerepre, amelyet a választások után megkaptak vagy megszereztek maguknak. Ugyanakkor a kormánypártok és Orbán Viktor miniszterelnök, a kétharmados többségre hivatkozva, egyfajta „irányított demokrácia” keretében, lényegében kamarillapolitikát folytatva gyakorolják a hatalmat.
Magyarország finoman szólva nem a legjobb arcát mutatta meg eddig Kínának a sanghaji Expón. A korábbi Expo-kormánybiztos Huszty András érdekkörébe tartozó Genexpo 2010 Kft-nek off-shore-gebinbe adott magyar részvétel és a hazai expo-szennyes kinti kiteregetése nem tett jót az országimázsnak.
Egy nemzetközi szervezet médiaszakértője nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kazahsztáni viszonyokra fog emlékeztetni, ha a Fidesz médiacsomagja az állami kontrollt az internetes tartalmakra is kiterjeszti. Utánanéztünk, valóban a tekintélyelvű, posztszovjet közép-ázsiai ország tájékán köt-e ki hamarosan az új magyar médiarendszer.
Eszement névváltoztatási ötletet akarnak kormányszinten felkarolni. Kinek szúrja a szemét a könyvtáralapító Szabó Ervin?
Az internet segítségével máris valamennyi gyógyászati intézményt összekapcsoló betegút-követő, időpontfoglaló rendszert lehetne létrehozni, ami csökkenthetné a várólistákat, gyorsíthatná a betegek ellátását. A modern informatika és a források ésszerűbb felhasználása sokat segíthet az egészségügy gondjain, ugyanakkor pozitív hatással lehet a hazai kkv szektorra is – állapítja meg Jeskó József a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója. Az írás DoktorInfo Kft. a adatbázisainak, kutatási eredményeinek felhasználásával született, az érintettek engedélyével és beleegyezésével.
Gyurcsány meghirdette az 1989-es alkotmány védelmét a nyilvánosságra még nem hozott 2011-essel szemben. Ez elhamarkodott taktikának tűnik, ez nem az a front, ahol a siker reményében ütközhetnek meg a szocialisták a politikai ellenféllel.
Amennyiben sötét összeesküvés parancsolt tétlenséget az MTV-székház védőinek, az még mindig a kisebb rossz lenne. Ugyanis azt jelentené: a hatóság amúgy jól működik, csak valami gonosz háttérhatalom bénítja le néha. De a valóság sokkal kiábrándítóbb. A rendőrség (sőt, maga az államhatalom) krízishelyzetben, „felsőbb útmutatás” nélkül vízfejű óriáscsecsemővé válik.
Orbán Viktor kormányfő nem csinált titkot abból, hogy kész elmenni a lehetőségek határáig az ország mozgásterének tágítása érdekében. Csakhogy e törekvésnek nagyon komoly külső akadályai vannak. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa ezeket a korlátokat veszi sorra.
A köztévé elfoglalása ismét teljes erővel folyik, pedig a közmédiia lenyúlása az internet és a többszáz tévécsatorna mellett egyre értelmetlenebb. Nem tudni, az MTV miért a tehetséges műsorvezetőkön spórol, miért importál újakat, miközben kb. 1,3 milliárd forinttal tartozik, amiért több mint fél éve nem fizet bérleti díjat az általa használt Bojtár utcai gyártóbázisért? Sosem fogjuk megtudni.
A helyzet komoly. Orbán Viktor szerint Magyarország gazdasági szabadságharcot vív a Nemzetközi Valutaalappal az önálló gazdaságpolitikáért A helyzet komoly – hallani ugyanezt az MSZP-től és a baloldali véleményformálóktól. Szerintük a kormány száz nap alatt romba döntötte a gazdaságot, bármikor beüthet a krach. De van-e ok szabadságharcról, avagy csőd közeli helyzetről beszélni?
Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat?
Amikor Orbán Viktor szeptember 7-én, a Professzorok Batthyány Körének tagsága előtt értékelte kormánya első 100 napos tevékenységét, kódolt utalásokkal, virágnyelven igyekezett felkészíteni a közvéleményt a várható nehézségekre, az elkerülhetetlen áldozatvállalásra. Populista énje gátolja benne, hogy ezt nyíltan is kimondja. Így aztán szónoklata paradox módon egyszerre kívánta feltárni és elfedni a valóságot. De a kör négyszögesítése csak szavakban működik, a gyakorlatban nem.
Kötcse – ahogyan egyébként Őszöd is – lassan olyan mitikus hely lesz a magyar (köz)életben, mint egykor Delphoi volt a görögöknél: az itt elrebegett és minimum többértelmű politikai jóslatok hosszú időre muníciót adnak számunkra. Az eddigi polgári ötletelések alkalmával megfogalmazott üzenetek többé-kevésbé beváltak, vagy legalábbis jó úton haladnak efelé. Ezúttal maga Orbán Viktor világított rá a centrális erőtér előtt álló kihívásokra.
A kiskeresetűeknek is érdemi javulást jelent a kétgyermekes anyák szja-mentessége, de igazán jelentős hatás a felső 40 százalék esetében várható.
Franciaország atomtölteteket szállító vadászgépeket állomásoztatna Németország területén, ha az USA valóban kivonja onnan a csapatait.
Nem először vádolják ezzel az amerikai elnököt, bár Alnur Muszajev néhány éve még nem volt ennyire biztos a dolgában.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
