Tetszett a cikk?

Szilvásy György miniszter bejelentette: módosítják a kormányrendeletet, belefoglalják, hogy titkosszolgálati akciókra csak az érintett önkormányzatok hozzájárulásával kerülhet sor. A botrány egyik kirobbantóját, a fideszes Demeter Ervint kérdeztük az ügy előzményeiről és az „objektumvédelmet” megerősítő, az EU-s pénzek útja után kutakodó, immár módosított kormányhatározat következményeiről.


© Stiller Ákos
hvg.hu: Miért bírálták olyan hevesen a kormányhatározatot, amely a  bírói felhatal-mazás nélküli titkosszolgálati megfigyeléseket az önkormányzatokra is kiterjeszti? 

Demeter Ervin: A március 20-án hozott határozatot, amely kibővíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá eső szervek körét, a kormány megküldte a megyei jogú városok önkormányzatainak, innen szereztünk róla tudomást. Eszerint az eddigi szervek mellett a főváros, a megyék, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok önkormányzatai is részesülnének a Nemzetbiztonsági Hivatal védelmében, azaz nemzetbiztonsági ellenőrzés alá kerülnének. Ez a megítélésünk szerint helytelen, célszerűtlen és törvénytelen is, a nemzetbiztonsági törvény erre nem ad felhatalmazást. Erre való hivatkozással kértük Szilvásy György titkosszolgálati minisztert, vonják vissza a kormányrendeletet.

hvg. hu: A Fidesz-érában is keterjedt az önkormányzatokra a megfigyelés jogköre. Akkor nem volt ekkora felháborodás.

D. E.: A nemzetbiztonsági törvény 1996-ban született, és a szolgálatok jogköre 1998-tól kezdődően valóban kiterjedt a Főpolgármesteri Hivatalra és a megyei hivatalokra, de nem magukra az önkormányzatokra. A megyei jogú városokról és a budapesti kerületekről szó sincs az 1998-as rendeletben.

hvg.hu: A kiterjesztést a kormány azzal indokolja, hogy meg akarják előzni az Európai Unió támogatásának felhasználása körüli visszaéléséket, illetve kinyomozni az eddig történt törvénytelenségeket.

D. E.: A kormányhatározatnak ez az indoklása légből kapott, semmivel nem igazolható. 2004 óta vagyunk tagjai az EU-nak, de már korábban is részesültünk az úgynevezett csatlakozási alapokból. Miért most akarják telefonokkal kiszűrni a korrupciót, amelyet, amennyiben létezik, elsősorban szakszerű ügymenettel és hatékony belső ellenőrzéssel kellene megelőzni? Az is figyelemre méltó tény, hogy sem a megyei jogú városok, sem pedig a megyei önkormányzatok nem bírálnak el pályázatokat, illetve nem rendelkeznek uniós pénzek felett. Ők nincsenek döntési helyzetben, csak pályázhatnak az alapok támogatósaira, ugyanúgy mint a vállalkozók vagy magánszemélyek. Ezen az alapon minden pályázó vállalkozót, sőt állampolgárt megfigyelhetnek a biztonság kedvéért. Célravezetőbb lenne, hogyha az NBH észlel valami visszaélést, akkor avatkozzon be, és keljen az igazság védelmére.

hvg.hu: A politika és a lehallgatásokat végző NBH viszonya soha nem volt zavartalan. Itt van például az 1998-ban kirobbant „megfigyelési ügy”, amelyben a Fidesznek egyetlen állítása sem igazolódott.

D. E.: A politika és a titkosszolgálatok viszonya mindig ellentmondásos volt. Az előbbi lételeme a nyilvánosság, az utóbbi eszközei pedig értelemszerűen titkosak, nehéz ezeket feltárni, még akkor is, ha azok, akik használják őket, áthágják a törvényeket. 1998-ban olyan információk jutottak a Fidesz vezetőinek birtokába, hogy adatokat gyűjtenek róluk. Akkor csak annyit lehetett bizonyítani, hogy a Horn-kormány idején egy-két politikusra valóban gyűjtöttek információkat, illetve megrendelést adtak ilyen információk gyűjtésére. Abban igaza van, hogy a „megfigyelési ügyet” nem sikerült teljesen tisztázni, mert az információgyűjtés eredménye soha nem került nyilvánosságra.

hvg.hu: Szilvásy György az önök interpellációjára válaszul a parlamentben felvetette: csak nincs valami titkolnivalójuk az önkormányzatoknak?

D. E.: Akkor is tiltakoznánk, ha az NBH a hvg.hu szerkesztőségét akarná lehallgatni. Ehhez önök mit szólnának? Megelégednének-e azzal, ha Szilvásy György megkérdezné: „Uraim, csak nem akarnak valamit eltitkolni?” Komolyra fordítva a szót: ismeretes, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazása súlyosan sérti a személyiségi jogokat, ezért csak a legsúlyosabbakat, így a lehallgatást és a házkutatást csak nagyon indokolt esetben, bírói, illetve igazságügy miniszteri engedéllyel lehet alkalmazni.

Totális elhárítás (Oldaltörés)

hvg.hu: Tételezzük fel, hogy engedéllyel vagy anélkül, de mégis lehallgatják egyes ellenzéki politikusok telefonját, ahogy ezt Kósa Lajos a parlamentben állította. Miért lenne ez veszélyes az ellenzékre, ha tiszta a lelkiismerete?

D. E.: Téves a logikája. Demokráciában nem arra kell indok, hogy miért ne hallgassák le az embereket, hanem azt kell megindokolni, hogy miért igen. A „totális elhárítás”, amely a diktatúrákban bevett gyakorlat, mindenféle jellegű információt produkál, melyeket egy demokrácia törvényei szerint fel sem szabad használni. Nem szabad olyan helyzetet teremteni, melyben politikai vezetők mérlegelhetik, hogy a törvénytelenül megszerzett információkat felhasználják-e, és ha igen, milyen formában. Nem véletlen, hogy a nemzetbiztonsági törvény  kétharmados, vagyis megváltoztatására az ellenzék hozzájárulására is szükség van. Ezt nem lehet felülírni egy kormányrendelettel. A jelenlegi kormány a titkosszolgálatokat a saját politikai céljaira kívánja felhasználni, ahogy erre már több példa is van. Volt, hogy újságírókat fenyegettek meg az NBH munkatársai, aztán 2006 őszén, a tüntetések idején adott ki az NBH vitatható ”állásfoglalást”. A kormány hatalma minden jel szerint gyengült, de megtartása érdekében minden lehetőséget megragad. Nem véletlen, hogy ehhez az NBH, a belső titkosszolgálat élére olyan embert állítottak a kormánypártok, a moszkvai KGB-akadémián végzett Laborcz Sándor személyében, akit a parlament illetékes nemzetbiztonsági bizottsága nem javasolt erre a posztra.

hvg.hu.: A kormányrendeletet most módosították. Ezzel már elégedettek?

D. E.: Interpellációnkra a titkosszolgálati miniszter magyarázkodott, és az önkéntességre hivatkozott. Felvetette, hogy az NBH munkatársai majd leülnek az önkormányzatok képviselőivel, és megszerzik a hozzájárulásukat. Kérdem én, miért nem konzultáltak velük azelőtt, hogy meghozták a kormányrendeletet? Az önkormányzatoknak számos szervezete van, külön a megyei jogú városoknak, a megyei önkormányzatoknak is, amelyeknek a véleményét előzetesen ki lehetett volna kérni. Ezek most mind felemelték a hangjukat és tiltakoznak a rendelet ellen. Ezzel együtt értékeljük Szilvássy úr kijelentését, illetve a bejelentett módosítást, miszerint az önkormányzatokat akaratuk ellenére, illetve úgy, hogy nem is tudnak róla, nem fogják megfigyelni és nem hallgatják le. De ez önmagában nem elégséges. Vissza kell vonni a kormányrendeletet, más megoldás nincs, hiszen az NBH munkatársai is számos alkalommal, igaz bizalmas körben, úgy nyilatkoztak, aggályosnak tartják ennek a kormányhatározatnak a végrehajtását.

hvg. hu: Kulcsár Attila tevékenységének megfigyelésénél is alkalmaztak lehallgatást a K&H bankban. Ez törvényes volt?

D.E.: Igen, a most kibővített nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés már akkoriban is kiterjedt a nagybankokra, így a K&H-ra is. Más kérdés, hogy ennek ellenére sem tudták sem megelőzni, sem megakadályozni a sikkasztást, holott a fő gyanúsítottról óriási mennyiségű hangfelvétel készült, amelyeket később megsemmisítettek. Ilyen viszonyok között a titkosszolgálati miniszternek nem az lenne a dolga, miként lehet újabb körre kiterjeszteni a megfigyeléseket, hanem az, hogy az eddig megfigyelt területeken megelőzzék a bűncselekményeket.

Pelle János

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Orbánnak egyre nagyobb az ázsiója, Gyurcsánynak egyre kisebb

Február óta 12 százalékponttal nőtt azok aránya, akik negatívan ítélik meg a kormány munkáját, jelenleg a válaszadók 72 százaléka vélekedik így, miközben az ellenzék munkájáról is minden második megkérdezett negatív véleményt fogalmazott meg. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 30 százalék – derült ki a Századvég-Forsense felméréséből.

MTI Itthon

Szilvásy: egyértelműbb lesz a kormányhatározat

A miniszterelnök a kormánykabinet ülésén aláírta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat módosítását, amely alapján egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában ez az együttműködés nem kötelező.

MTI Itthon

A kormány visszautasítja a Magyar Nemzet gyanúsítását

A Gyurcsány-kormány soha, semmikor, senkinek nem adott megbízást törvénytelen megfigyelésekre – közölte a kormányszóvivő a Magyar Nemzet cikkére reagálva. A lap egyébként egy 2002-es megfigyelési ajánlattételt mutat be, amikor még Medgyessy Péter volt a kormányfő.

Itthon

Dagad a titkosszolgálati botrány

Kiszivárgott az önkormányzatok nemzetbiztonsági megfigyelését elrendelő kormányhatározat, amely a Fidesz szerint bírósági végzés nélkül hatalmazza fel a titkosszolgálatokat, hogy megfigyelés alá vonjanak a kormány érdeklődési körébe került politikusokat és szervezeteket. A témában heves vita robbant ki hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzéki párt a határozat visszavonását követelte Szilvásy titokvédelmi minisztertől, aki ezt visszautasította. A Fidesz nem akar belenyugodni a döntésbe.