szerző:
Szelényi Zsuzsanna
Tetszett a cikk?

Az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorszervezet háborúja és politikája arra irányul, hogy felmutassa a fejlett világnak: az erőszak és a brutalitás eszköztárával hatalomra lehet jutni a 21. században. Gyűlölethadseregébe az egész világból toborozza katonáit, középkori módszerekkel gyilkol, és egy olyan erőszakos ideológia nevében beszél, amelyet a világ másfél milliárd muszlim lakója elutasít. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció ennek az erőszakos hatalmi terjeszkedésnek akarja útját állni.

Az Iszlám Államnak nevezett dzsihádista terrorszervezet Szaddam Huszein volt seregének katonáiból, szélsőséges szunnita törzsi csapatokból és a szíriai polgárháborúban megedződött fanatikus zsoldosokból verbuválódott össze az elmúlt évek során Abu Bakr al-Bagdadi vezetése alatt. Terrorista akciók hosszú sorozata után az eleinte ISIS névre hallgató hadsereg pár hónap alatt elfoglalta a polgárháború sújtotta Szíria területének felét, majd Irak közel egyharmadát. Mára harmincezer főnyi hadsereget toborzott az interneten keresztül, akiknek a fele külföldi. Az Iszlám Állam ambíciója túltesz az Al-Kaidán is. Nem csupán az a célja, hogy a világban élő szélsőséges muszlimok segítségével destabilizálja a fejlett világot, hanem az is, hogy elfoglalja a muszlim államok jelentős részét. E területeken pedig a sária kíméletlen középkori elveire építő kalifátust, államot hozzon létre. Az Iszlám Állam a Szíriában és Irakban elfoglalt olajkutak hasznából, csempészetből és rablógazdálkodásból tartja fenn magát: brutális adókat és vámokat szed az elfoglalt területeken.

Erőszakkal a világ átalakításáért

Az Iszlám Állam terrorista vezetőinek nem tetszik a második világháború óta kialakult, a békés egymás mellett élésre épített világrend. Ez a rendszer az 1990-es évek közepére a valaha volt legbékésebb állapotot alakította ki a Földön. A dzsihádista szervezet ennek az építménynek a feldúlására tör, amikor a világ nyilvánossága előtt szimbolikus, barbár kivégzéseket végez. Ugyanezt teszi akkor is, amikor asszír, jazedi vagy kopt nemzetiségű embereket gyilkol és erőszakol meg. Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy az iszlamisták Moszul múzeumait feldúlták: a történelemnek még a nyomait is megpróbálják eltűntetni.

Veszély Európára, veszély a világra

Európát nem csak azért fenyegeti az Iszlám Állam, mert az intenzíven jelen van a közeli észak-afrikai országokban (például Líbiában), hanem azért is, mert dzsihádista szervezetek több terrorcselekményt hajtottak végre az elmúlt években Európa területén is. A legutóbbi párizsi, a koppenhágai vagy a tavalyi brüsszeli merényletek nyilvánvaló európai jelenlétre utalnak.

Az Iszlám Állam sajátos módszereire utal az is, hogy rendkívüli erővel toboroz katonákat Európában. Az Europol szerint az Iszlám Államnak 40 ezer twitter-követője van az Unióban. Eddig 5000 európai állampolgár csatlakozott az Iszlám Államhoz. A toborzás alanyai főként fiatalok, sőt kifejezetten tinédzserek, akik gyakran úgy utaznak a Közel-Keletre, hogy valójában fogalmuk sincs arról, mi vár rájuk. Az Iszlám Állam az északi és nyugat-európai országok mellett sikeresen toboroz a muszlim vallású Boszniában, Koszovóban és Albániában is.

Nemzetközi koalíció az erőszak ellen

Az ISIS-t az ENSZ terrorszervezetnek nyilvánította, és felhívta a világ kormányait, hogy lépjenek fel az dzsihádista toborzással szemben. Tavaly nyáron pedig az iraki kormány fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az ISIS támadása elleni önvédelemhez segítséget kérjen.

Mára a világ 60 országa csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz, köztük számos közel-keleti muzulmán ország is. A széleskörű nemzetközi koalíció azt üzeni, hogy a világ felelős kormányai nem hagyják, hogy a mai, viszonylag békés világot újra az erőszak kerítse hatalmába.  Minden ország, amely a koalícióban akár csak pár emberrel részt vesz, ezt a törekvést erősíti. A koalíció megpróbélja megállítani az Iszlám Állam további térhódítását és megerősíteni az iraki kormányt és az iraki kurdokat, hogy azok vissza tudják foglalni területeiket és véget vessenek a népirtásnak és az etnikai tisztogatásnak.

Mi dolgunk nekünk, magyaroknak ebben a küzdelemben?

Az Iszlám Állam nem csupán a Közel-Keleten veszélyes, hanem Európában is. Európa pedig mi is vagyunk. Az európai szövetségesi kapcsolatrendszer, amelyet a rendszerváltás után felépítettünk, azt jelenti, hogy mi segítünk európai partnereinknek, ha szükségük van rá. Amikor pedig esetleg Magyarország kerül bajba, szövetségeseink állnak majd mellénk. Különleges érték ez, amelyet mi, magyarok a történelmünk során annyiszor – okkal – hiányoltunk. A rendszerváltás után a NATO és az Európai Unió révén pontosan ilyen szövetség tagjai lettünk.

Az Iszlám Állam elleni koalícióban való részvételről rendkívüli felelősséggel kell döntenünk. Három dolgot mindenképp meg kell fontolnunk. Az első, hogy jogos-e a nemzetközi fellépés. Meggyőződésem szerint ez a fentiek alapján egyértelmű. A második kérdés, hogy Magyarország mekkora felelősséget tud vállalni a tervezett misszióban. A Magyar Honvédség az elmúlt tizenöt évben elsősorban logisztikai és újjáépítő tevékenységet vállalt a nemzetközi katonai együttműködésekben. Az ebben szerzett tapasztalatok alapján a most tervezett logisztikai, védelmi feladatkör és a tervezett 100 fős kontingens ésszerűnek tűnik.

Végül pedig megvizsgálandó, hogy a misszióval járó kockázatokat és veszélyeket a magyar kormány megfelelően tudja-e kezelni. Kapnak-e a magyar katonák megfelelő képzést és védelmi felszereléseket a szolgálathoz? Felmérte-e a magyar kormány, hogy a konfliktus milyen mértékben érintheti Magyarországot és felkészült-e az esetleges veszélyek kivédésére? Együtt gondolkodik-e a magyar kormány a partnereivel azon, hogy ennek a sokrétű konfliktusnak milyen kimenete lehetséges, és a rendezéshez milyen diplomáciai és gazdasági erőfeszítésekre van szükség? Mielőtt a misszió támogatásáról döntünk, ezekről a kérdésekről szeretnék pontosan tájékozódni a kormány tagjaitól.

Nem Magyarország lesz az, amelyik megoldja a Közel-Kelet konfliktusait. Globális biztonságpolitikai erőfeszítésekre és új szövetségekre van szükség, hogy a helyzet érdemben javuljon. Mi, magyarok, úgy tudunk felelős európaiként viselkedni, ha elvi alapon közelítjük meg ezt a kérdést, nem pedig a felelősség cinikus elhárításával vagy a világ valóságától való elfordulással.

 

A szerző országgyűlési képviselő (Együtt)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!