Hétvégi sajtójelentések szerint számos cég jogi lépéseket fontolgat, és van társaság, amely már bírósághoz is fordult a január 1-jén hatályba lépett átalakítás miatt.

A reform lényege, hogy az üzemeltetett televízió- és rádiókészülékek, illetve internetkapcsolattal rendelkező számítógépek száma alapján meghatározott díj helyett átalányt kell fizetni. A korábbi készülék-üzembentartási díjat így felváltotta az úgynevezett közszolgálati műsorszórási hozzájárulás, amelynek összege magánszemélyek esetében lakásonként havonta 17,98 euró. A vállalatok telephelyenként fizetendő hozzájárulását az alkalmazottak száma alapján határozzák. Becslések szerint a lakosság terhe 600 millió euróval növekedik, a vállalati szférától pedig 950 millió euróval több pénzt vonnak el évente 2012-höz képest.
A reform célja a közszolgálati média finanszírozásának biztosítása a változó médiafogyasztási környezetben, amelyben a hagyományos készülékek rovására nyernek teret az új típusú eszközök, például az okostelefon. A változás miatt fizetnie kell többek között a fogyatékkal élőknek, akiket eddig mentesítettek a készülék-üzembentartási díj fizetése alól, és beszedik a hozzájárulást azoktól a háztartásoktól is, ahol nincsen televízió vagy rádió, és egyáltalán nem néznek vagy hallgatnak közszolgálati műsorokat.

Számos vállalat terhe nagyságrendekkel növekedik. Különösen a sok telephelyet üzemeltető cégek jártak rosszul, köztük az üzletláncok. Az élelmiszerboltokat üzemeltető Rewe például azzal számol, hogy 500 százalékkal többet kell közszolgálati műsorszórási hozzájárulásként kifizetni, mint amennyi a készülék-üzembentartási díj volt. A Deutsche Bahn vasúthálózat-üzemeltető leányvállalata, a DB Netz az eddigi 26 ezer euró helyett 472 ezer eurót lesz kénytelen fizetni. A dm drogérialánc terhe a tavalyi 94 ezer euróról 266 euróra nőtt a reform miatt. A versenytárs Rossmann - amelytől 40 ezer euró készülék-üzembentartási díj helyett 200 ezer euró közszolgálati műsorszórási hozzájárulást kérnek - nem hajlandó beletörődni az emelésbe, és a héten bírósághoz fordult.

Az ARD és a ZDF országos közszolgálati műsorszóró társaság és Deutschlandradio országos közszolgálati rádió együtt összesen 22 televízió-, és 67 rádiócsatornát üzemeltet, és kiterjedt internetes tartalomszolgáltatást is végeznek. A Handelsblatt üzleti lap adatai szerint a német közszolgálati média kerül a legtöbb pénzbe Európában, a három társaság az utóbbi években a készülék-üzembentartási díj révén rendre évi 7,5 milliárd euró körüli összegből gazdálkodhatott, míg például a brit BBC évente átlagosan 4,4 milliárd bevételre tesz szert az előfizetési díjakból.
A finanszírozási rendszer reformja mellett az utóbbi napokban a közszolgálati média működését is érték bírálatok a gazdálkodásuk csekély átláthatósága miatt. A társaságoknak nem kötelező nyilvánosan elszámolni a beszedett pénzzel, és pénzügyi mérlegük sem nyilvános. Az összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztató vállalatok úgy működnek, mint "állam az államban" - írta például a konzervatív Die Welt egy szombati kommentárjában, amely szerint megfontolandó, hogy az évente több százezer eurót kereső vezetők "nincsenek-e egy kicsit túlfizetve".