Egy sikertelen elnökválasztás, egy hónapok óta működésképtelen parlament és egy még meg sem alakult államszövetség tagjai közti vita blokkolja Szerbia politikai életét, s nem segíti a problémák megoldását az Irakkal való katonai együttműködés nyilvánosságra kerülése sem. Szerbia lassan ismét ideális terepe lesz a zavarosban halászóknak.

"Szerbia válságban van: nem választottunk elnököt, nem működik a parlament és nem fogadtuk el a közös (szerb-montenegrói) állam alkotmányos alapokmányát sem" - mutatott rá Szerbia főbb problémáira Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, aki az október elejei elnökválasztást meggyőző fölénnyel nyerte ugyan, az alacsony részvételi arány miatt a szavazást mégis eredménytelennek kellett nyilvánítani. Az ismétlésre az alkotmány szerint a jelenlegi elnök, Milan Milutinovics mandátumának lejárta előtt 30 nappal - azaz legkésőbb december 5-ig - kellene sort keríteni, ehhez azonban legkésőbb a választás előtt 45 nappal - azaz október 20-ig - ki kellett volna hirdetni a voksolás dátumát. A helyzetet bonyolítja, hogy az újonnan megrendezendő elnökválasztás második fordulóját - elkerülendő annak újbóli eredménytelenségét - a főbb politikai erők már egy módosított, ötven százalékos érvényességi küszöböt eltörlő választási törvény alapján szeretnék lebonyolítani, ehhez azonban szükség lenne a szerbiai parlament jóváhagyására. Az viszont hónapok óta működésképtelen: a kormányzó párttömörülés, a DOS július végén kizárta a törvényhozásból Kostunica pártjának, a Szerbiai Demokrata Pártnak 45 képviselőjét, akik természetesen minden létező fórumon megpróbálták e döntést érvényteleníteni. Az üggyel azóta a jugoszláv és a szerb alkotmánybíróság is foglalkozott, több döntés is született, jogi szempontból azonban továbbra sem rendeződött a mandátumok ügye, s így a parlament összehívására sem került sor.
Szövetségi szinten sincs előrehaladás a vitás kérdésekben. A Jugoszláviát felváltó új szerb-montenegrói állam alapokmányát legkésőbb november 7-ig, vagyis az Európa Tanács (ET) miniszteri tanácsának ülése előtt el kellene fogadni ahhoz, hogy az ET felvegye soraiba az új államot. Ehhez azonban a nemzeti parlamenteknek kellene igent mondani az alaptörvényre, azok azonban pillanatnyilag egyik országban sem működőképesek: Szerbiában a fent említett mandátumvita, Montenegróban pedig a nemrég megtartott parlamenti választások következtében beállt új helyzet miatt.
Nem javít az ország külső megítélésén a nemrég kirobbant fegyverszállítási-ügy sem, melyben a szakmai körökben régóta ismert iraki-jugoszláv katonai együttműködést "melegítették" nemzetközi botránnyá. Az apropót egy SFOR-razzia nyomán napvilágra került, a boszniai Szerb Köztársaság területén talált dokumentáció szolgáltatta, melyből kiderült: a Jugoimport nevű, belgrádi állami vállalat - az ENSZ szankcióit megsértve - nagyobb mennyiségű katonai felszerelést szállított Irakba. A boszniai leleplezés után sorra jelentek meg egyes lapok saját anyagai az iraki-jugoszláv katonai együttműködés részleteiről. Ezek közül a legnagyobb vihart az amerikai Washington Post és a német Welt am Sonntag cikke kavarta: előbbi jugoszláv kutatókat azzal vádolt meg, hogy cirkálórakéták fejlesztésében segédkeznek Iraknak, utóbbi pedig a radikális pártvezér, Vojiszlav Seselj érintettségéről számolt be. Szakértők azonban egyik lap értesülését sem tartják valószínűnek. A BBC-nek nyilatkozó neves katonai szakértő, Charles Heimann szerint Irak és Jugoszlávia között valóban van katonai együttműködés, de aligha valószínű, hogy Irak cirkálórakéták fejlesztésébe fogott volna, s azt még nehezebb elképzelni, hogy jugoszláv szakértők ehhez segítséget tudnának nyújtani. A német lap információira Seselj szarkasztikusan reagált: "Nem 7, hanem 700 millió dollárt kaptam, és nem vittem semmiféle szakértőket Irakba, mert én vagyok a rakétatechnológia legnagyobb szakértője".
A fegyverkezési botrány kitörését követően a jugoszláv kormány leváltotta a Jugoimport vezérigazgatóját és a védelmi miniszter fegyverek forgalmazásáért felelős helyettesét, e lépéssel sem tudta azonban megakadályozni, hogy - mint minden más - ez az ügy is a belpolitikai harc eszközévé váljon. "Az állami és katonai vezetésnek hivatalosan nem kellett tudnia az iraki fegyverüzletről, de sok mód volt arra, hogy megkapják ezeket az információkat" - véli egy helyi katonai újság szerkesztője, hozzátéve: "Sokan valószínűleg tudták, mi történik, de opportunizmusból nem vágták el a csatornákat, és ebben rejlik a rendszer felelőssége". Az államfő Kostunica - akit belpolitikai ellenfelei a szövetségi kormány mellett szintén azonnal megtámadtak az ügy kapcsán - másképp látja a dolgokat: "Amikor 2000 októberében átvettük a hatalmat, nagyon jól tudtuk, hogy mit kapunk örökségbe. Szankciók voltak, s a gazdaságnak valahogy működnie kellett. Ezért képmutatás, ha valaki most szörnyen meglepődik" - mondta, minden bizonnyal Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatára reagálva, melyben az államfő legfőbb politikai ellenfele azt mondta: "A legfontosabb, hogy országunk tisztázza magát, s még a gyanú árnyéka se vetülhessen rá amiatt, hogy esetleg a nemzetközileg elfogadott határozatok ellenében cselekszik." Az államfő szerint egyértelmű, hogy mindennek nem szabadott volna megtörténnie, de az sem jó, ha a politikusok nyilatkozataikkal még nagyobb kárt okoznak az országnak. "Nem szabad egy hazardőr és felelőtlen gazdasági lépést politikai elkötelezettségként elkönyvelni" - állapítja meg Kostunica.
Az állandó politikai acsarkodás, a valódi reformok és az életszínvonal javulásának elmaradása miatt a szerbek többsége mára elfordult politikától - ezt jól jelzi az elnökválasztás eredménytelensége is. Félő, hogy egy megismételt választáson még kevesebben vesznek majd részti. A szeptember végi első fordulóban váratlanul jól szereplő, a második körbe kerüléstől csupán néhány százalékkal elmaradó Seselj pozícióit javíthatja az is, ha a nemzetközi közösség - ahelyett, hogy egy világos jövőképet vázolna fel az ország lakói számára - újabb szankciókkal fenyegeti meg az ország korábban megrögzött Nyugat-ellenes, ma azonban már-már az EU-ba kívánkozó polgárait.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Bayer Zsolt erős minősítésekkel körítve közölte, jöhetne a békemenet

Bayer Zsolt erős minősítésekkel körítve közölte, jöhetne a békemenet

Megható, ahogy az alzheimeres anyuka együtt énekel családjával – videó

Megható, ahogy az alzheimeres anyuka együtt énekel családjával – videó

A pápa támogatja ENSZ migrációs csomagját

A pápa támogatja ENSZ migrációs csomagját

A Doktor díja

A Doktor díja

Kivágták Svájc legmagasabb fenyőfáját, de előtte azért megölelgették – fotók

Kivágták Svájc legmagasabb fenyőfáját, de előtte azért megölelgették – fotók

Révész Sándor: Vértanúk – csere!

Révész Sándor: Vértanúk – csere!