Egy sikertelen elnökválasztás, egy hónapok óta működésképtelen parlament és egy még meg sem alakult államszövetség tagjai közti vita blokkolja Szerbia politikai életét, s nem segíti a problémák megoldását az Irakkal való katonai együttműködés nyilvánosságra kerülése sem. Szerbia lassan ismét ideális terepe lesz a zavarosban halászóknak.

"Szerbia válságban van: nem választottunk elnököt, nem működik a parlament és nem fogadtuk el a közös (szerb-montenegrói) állam alkotmányos alapokmányát sem" - mutatott rá Szerbia főbb problémáira Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, aki az október elejei elnökválasztást meggyőző fölénnyel nyerte ugyan, az alacsony részvételi arány miatt a szavazást mégis eredménytelennek kellett nyilvánítani. Az ismétlésre az alkotmány szerint a jelenlegi elnök, Milan Milutinovics mandátumának lejárta előtt 30 nappal - azaz legkésőbb december 5-ig - kellene sort keríteni, ehhez azonban legkésőbb a választás előtt 45 nappal - azaz október 20-ig - ki kellett volna hirdetni a voksolás dátumát. A helyzetet bonyolítja, hogy az újonnan megrendezendő elnökválasztás második fordulóját - elkerülendő annak újbóli eredménytelenségét - a főbb politikai erők már egy módosított, ötven százalékos érvényességi küszöböt eltörlő választási törvény alapján szeretnék lebonyolítani, ehhez azonban szükség lenne a szerbiai parlament jóváhagyására. Az viszont hónapok óta működésképtelen: a kormányzó párttömörülés, a DOS július végén kizárta a törvényhozásból Kostunica pártjának, a Szerbiai Demokrata Pártnak 45 képviselőjét, akik természetesen minden létező fórumon megpróbálták e döntést érvényteleníteni. Az üggyel azóta a jugoszláv és a szerb alkotmánybíróság is foglalkozott, több döntés is született, jogi szempontból azonban továbbra sem rendeződött a mandátumok ügye, s így a parlament összehívására sem került sor.
Szövetségi szinten sincs előrehaladás a vitás kérdésekben. A Jugoszláviát felváltó új szerb-montenegrói állam alapokmányát legkésőbb november 7-ig, vagyis az Európa Tanács (ET) miniszteri tanácsának ülése előtt el kellene fogadni ahhoz, hogy az ET felvegye soraiba az új államot. Ehhez azonban a nemzeti parlamenteknek kellene igent mondani az alaptörvényre, azok azonban pillanatnyilag egyik országban sem működőképesek: Szerbiában a fent említett mandátumvita, Montenegróban pedig a nemrég megtartott parlamenti választások következtében beállt új helyzet miatt.
Nem javít az ország külső megítélésén a nemrég kirobbant fegyverszállítási-ügy sem, melyben a szakmai körökben régóta ismert iraki-jugoszláv katonai együttműködést "melegítették" nemzetközi botránnyá. Az apropót egy SFOR-razzia nyomán napvilágra került, a boszniai Szerb Köztársaság területén talált dokumentáció szolgáltatta, melyből kiderült: a Jugoimport nevű, belgrádi állami vállalat - az ENSZ szankcióit megsértve - nagyobb mennyiségű katonai felszerelést szállított Irakba. A boszniai leleplezés után sorra jelentek meg egyes lapok saját anyagai az iraki-jugoszláv katonai együttműködés részleteiről. Ezek közül a legnagyobb vihart az amerikai Washington Post és a német Welt am Sonntag cikke kavarta: előbbi jugoszláv kutatókat azzal vádolt meg, hogy cirkálórakéták fejlesztésében segédkeznek Iraknak, utóbbi pedig a radikális pártvezér, Vojiszlav Seselj érintettségéről számolt be. Szakértők azonban egyik lap értesülését sem tartják valószínűnek. A BBC-nek nyilatkozó neves katonai szakértő, Charles Heimann szerint Irak és Jugoszlávia között valóban van katonai együttműködés, de aligha valószínű, hogy Irak cirkálórakéták fejlesztésébe fogott volna, s azt még nehezebb elképzelni, hogy jugoszláv szakértők ehhez segítséget tudnának nyújtani. A német lap információira Seselj szarkasztikusan reagált: "Nem 7, hanem 700 millió dollárt kaptam, és nem vittem semmiféle szakértőket Irakba, mert én vagyok a rakétatechnológia legnagyobb szakértője".
A fegyverkezési botrány kitörését követően a jugoszláv kormány leváltotta a Jugoimport vezérigazgatóját és a védelmi miniszter fegyverek forgalmazásáért felelős helyettesét, e lépéssel sem tudta azonban megakadályozni, hogy - mint minden más - ez az ügy is a belpolitikai harc eszközévé váljon. "Az állami és katonai vezetésnek hivatalosan nem kellett tudnia az iraki fegyverüzletről, de sok mód volt arra, hogy megkapják ezeket az információkat" - véli egy helyi katonai újság szerkesztője, hozzátéve: "Sokan valószínűleg tudták, mi történik, de opportunizmusból nem vágták el a csatornákat, és ebben rejlik a rendszer felelőssége". Az államfő Kostunica - akit belpolitikai ellenfelei a szövetségi kormány mellett szintén azonnal megtámadtak az ügy kapcsán - másképp látja a dolgokat: "Amikor 2000 októberében átvettük a hatalmat, nagyon jól tudtuk, hogy mit kapunk örökségbe. Szankciók voltak, s a gazdaságnak valahogy működnie kellett. Ezért képmutatás, ha valaki most szörnyen meglepődik" - mondta, minden bizonnyal Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatára reagálva, melyben az államfő legfőbb politikai ellenfele azt mondta: "A legfontosabb, hogy országunk tisztázza magát, s még a gyanú árnyéka se vetülhessen rá amiatt, hogy esetleg a nemzetközileg elfogadott határozatok ellenében cselekszik." Az államfő szerint egyértelmű, hogy mindennek nem szabadott volna megtörténnie, de az sem jó, ha a politikusok nyilatkozataikkal még nagyobb kárt okoznak az országnak. "Nem szabad egy hazardőr és felelőtlen gazdasági lépést politikai elkötelezettségként elkönyvelni" - állapítja meg Kostunica.
Az állandó politikai acsarkodás, a valódi reformok és az életszínvonal javulásának elmaradása miatt a szerbek többsége mára elfordult politikától - ezt jól jelzi az elnökválasztás eredménytelensége is. Félő, hogy egy megismételt választáson még kevesebben vesznek majd részti. A szeptember végi első fordulóban váratlanul jól szereplő, a második körbe kerüléstől csupán néhány százalékkal elmaradó Seselj pozícióit javíthatja az is, ha a nemzetközi közösség - ahelyett, hogy egy világos jövőképet vázolna fel az ország lakói számára - újabb szankciókkal fenyegeti meg az ország korábban megrögzött Nyugat-ellenes, ma azonban már-már az EU-ba kívánkozó polgárait.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megérkezett a HTC olcsó androidos mobilja, egy igazi kriptotelefon

Megérkezett a HTC olcsó androidos mobilja, egy igazi kriptotelefon

Macskáik mentettek meg egy házaspárt a biztos haláltól Olaszországban

Macskáik mentettek meg egy házaspárt a biztos haláltól Olaszországban

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Elhalmozzák jókívánságokkal a ma 94 éves Fahidi Évát

Elhalmozzák jókívánságokkal a ma 94 éves Fahidi Évát

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Lopott mentőautóval kezdett ámokfutásba és gázolt el gyalogosokat egy férfi Oslóban

Lopott mentőautóval kezdett ámokfutásba és gázolt el gyalogosokat egy férfi Oslóban