Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta: Szaltanov tárgyalásokat fog folytatni a térség vezető politikusaival. Igyekszik őket rávenni arra, hogy mielőbb állítsák le a vérfürdőt és az erőszakos cselekményeket, tegyenek kísérletet a harcok eszkalációjának a megakadályozására, és erőszakmentes eszközökkel zárják le vitájukat. A moszkvai minisztérium szerint Szaltanov útja azt is jelzi: Oroszország támogatja az ENSZ béketeremtésre irányuló erőfeszítéseit.

Oroszország tagja az úgynevezett közel-keleti kvartettnek, amelyet rajta kívül még az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió alkot. Ennek a csoportosulásnak korábban is az volt a feladata, hogy egyengesse a közel-keleti békefolyamat útját.

Egyelőre nem tudni, hogy Szaltanov mely országokba utazik, de megfigyelők emlékeztetnek arra: Oroszország hagyományosan jó viszonyt ápol a térségbeli arab államokkal, és Vlagyimir Putyin államfő a Szentpéterváron hétfőn befejeződött G8 országcsoport - a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország - csúcstalálkozóján megígérte: Moszkva igyekszik kamatoztatni kiváló arab kapcsolatait a mostani válság leküzdésében.

Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök kedden ismételten követelte az ellenségeskedések leállítását, miután tíz közel-, illetve közép-keleti ország jakartai nagykövetével találkozott. Ezt követően felajánlotta, hogy a szigetország hajlandó 450 katonát vezényelni a térségbe, ha az ENSZ békefenntartó köteléket állít ott fel.

Indonéziának Izraellel nincsenek diplomáciai kapcsolatai, és a palesztin ügy közismert támogatója. Jakarta élesen elítélte az izraeli offenzívát. Egy indonéz politikai vezető hétfőn arra intett: az izraeli légi csapások, amelyeket Washington nem bélyegzett meg, azzal a veszéllyel járhatnak, hogy az "igazságtalanság" az eddigi mérsékelt erőket is a szélsőségesek oldalára taszíthatja.

Az ENSZ-erők telepítésével kapcsolatban Gideon Ezra izraeli környezetvédelmi miniszter kijelentette: a zsidó állam nem zárja ki, hogy Libanon déli részén nemzetközi erőt sorakoztassanak fel, de csak abban az esetben, ha a kéksapkások "nagyon erősek" lesznek. Vagyis - mint fogalmazott egy izraeli televíziós csatornának - ezek a katonák képesek lesznek ellátni a térségben azt a szerepet, amellyel, a libanoni hadsereg nem tud megbirkózni.

Emellett a tárcavezető azt is szorgalmazta, hogy ezt a nemzetközi kontingenst szélesebb jogkörrel kellene felruházni, mint az ENSZ 1978 óta a térségben állomásozó 2 ezer fős ideiglenes libanoni haderejét (UNIFIL), amely a miniszter szerint az elmúlt években nem akadályozta meg az Izrael elleni támadásokat, sőt jelenléte zavaró tényező az izraeli válaszcsapások szempontjából.

Kedden Cipi Livni izraeli külügyminiszter, miután Jeruzsálemben találkozott Terje Roed-Larsen ENSZ-tárgyalóval, a Hezbollah libanoni síita szervezet teljes leszerelését és a libanoni hadsereg egységeinek az izraeli-libanoni határra való vezénylését követelte.

Az izraeli diplomácia vezetője leszögezte: a jövőben meg kell akadályozni, hogy Irán és Szíria fegyverekkel lássa el a Hezbollahot. Livni követelte a szélsőséges síita milícia által fogva tartott két izraeli katona feltétel nélküli szabadon bocsátását, mintegy cáfolva Avi Dihter közbiztonsági miniszter korábbi, az izraeli katonai rádióban tett keddi kijelentését, amely szerint a hadműveletek befejezése után Izrael fontolóra vehet egy fogolycsere-alkut Libanonnal.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Roed-Larsen a találkozó után elmondta, hogy a világszervezet küldöttsége "világos elképzeléseket vázolt" a válság leküzdésére és az ellenséges cselekmények lezárására és úgy vélekedett: az Izrael és a Hezbollah közti diplomáciai kezdeményezések elvezethetnek a tűzszünethez. Ugyanakkor Livni hangsúlyozta: a diplomáciai folyamat nem jelenti az izraeli katonai akció lerövidítését, és utalt arra, hogy ellenzi nemzetközi erők Libanonban való állomásoztatását.