A külügyi szakbizottság által korábban elfogadott szövegben még a csatlakozás előfeltételeként esett szó arról, hogy Ankara ismerje el az örmény népirtás tényét. Ezt a parlament a plenáris szavazáson szoros arányban törölte. Ehelyett az EP az örmény-török kapcsolatok rendezésére, a történelmi múlt közös feldolgozásra ösztökéli a két országot, Ankarát pedig továbbra is arra kéri, ismerje el, hogy népirtás történt.

A képviselők a polgári és a katonai, politikai és intézményi szerepek egyértelmű alkotmányos szétválasztását olyan feltételként említik, "amelynek eleget kell tenni, ha komolyan felmerül Törökország EU-hoz történő csatlakozásának kérdése".

Az EP csalódott amiatt, hogy Törökország továbbra sem engedi be területére a ciprusi hajókat és repülőket, ami pedig nem más, mint a társulási megállapodás, az ahhoz kapcsolódó vámunió és a kiegészítő jegyzőkönyv megsértése. A képviselők emlékeztetnek: Ankarának minden EU-országot, így a Ciprusi Köztársaságot is el kell ismernie.

A képviselők a reformokat illetően főleg a következő területeken észleltek hiányosságokat, illetve nem megfelelő előrelépést: véleménynyilvánítás szabadsága, vallási és kisebbségi jogok, polgári-katonai intézmények szétválasztása, helyi bűnüldözés, nők jogai, szakszervezeti jogok, kulturális jogok, valamint a bírósági határozatok állami szervek által történő gyors és megfelelő végrehajtása. A szöveg ezenkívül is bírálja Ankarát a környezetvédelem és a határőrizet hiányosságai, a korrupció és amiatt, hogy a civil szervezetek szabad működése nem biztosított.

Miközben az EP elítéli a Kurd Munkáspárt (PKK) által végrehajtott erőszakos terrorcselekményeket, felszólítja a török hatóságokat, hogy alkalmazzanak európai normákat a gyanúsítottak letartóztatására és fogva tartására. A parlament a PKK-tól azonnali tűzszünet bejelentését várja.

Az EP többek között arra szólítja fel Ankarát, írja alá és ratifikálja az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. 

A képviselők minden török állampolgár számára a törvény előtt egyenlő bánásmód biztosítását követelik, "amely alól a kormányzati tisztviselők, a katonai személyzet vagy a biztonsági erők tagjai se élvezzenek mentességet". "A nők jogainak figyelmen kívül hagyása Törökországban továbbra is súlyos aggodalomra okot adó probléma" - áll a szövegben, amely ugyanakkor megemlíti: az egyetemet végzett személyek fele, a jogászok és orvosok 40 százaléka nő. A parlament elismeri a korrupció felszámolása érdekében történt erőfeszítéseket, azonban további lépéseket vár ezen a területen. 

Az EP örömmel fogadta a Munkaügyi Világszervezet értékelését, amely Törökországot a gyermekmunka elleni küzdelem egyik sikeres példájaként említi, ezért üdvözli a török kormány célkitűzését, hogy 2012-re "szeretnék teljes mértékben megszüntetni a gyermekmunka legrosszabb formáit".

A parlament reményét fejezte ki, "hogy XVI. Benedek pápa közelgő törökországi látogatása hozzájárul majd a keresztény és muzulmán világ közötti kultúra- és vallásközi párbeszéd megerősítéséhez". 

A plenáris vitában Olli Rehn bővítési biztos is úgy vélte, hogy lelassult a reformfolyamat. Szerinte előrelépés történt ugyan, de a tárgyalások egy nyílt végű folyamat” részei, automatikus garanciák nélkül. Rehn szerint ugyanakkor az integráció kölcsönös előnyökkel járna az EU és Törökország számára is. 

A soros EU-elnökség nevében felszólaló Paula Lehtomäki finn EU-ügyi miniszter azt mondta: osztja a parlament aggályait a török reformok kapcsán. Bár Törökország jelentős előrelépést mutat az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, még mindig számos területen, mindenekelőtt a szólás- és vallásszabadság, a nők jogai, a kínzás elleni küzdelem  terén szükségesek reformok - vélte a miniszter.