A brüsszeli uniós források emlékeztettek arra is, hogy az Európai Unió tagországai a múlt évtizedben kidolgozott szerződések alapján hivatalosan is kölcsönösen biztonságos országnak tekintik egymást, lényegében kizárva, hogy bármelyik EU-tagország állampolgárának egy másik tagállamban menekültstátust biztosítsanak. 
   
A mohácsi kivándorlók ügye miatt svéd részről egyes nyilatkozatokban fölvetették, hogy az EU-nak javítania kellene jogi szabályozásán, mert "nem igazán készült fel arra a helyzetre, hogy egyik tagállamából egyszer csak a másikba kívánnak átvándorolni nehézségeik miatt a kisebbségek". Erre azonban már csak azért is nehezen van mód, mert az EU-n belüli négy alapszabadság közé tartozik a személyek és a munkaerő szabad mozgásának joga. Aki ez
utóbbit korlátozni kívánná, az alapvető emberi jogot sértene meg az unió szemszögéből. 
   
Lévai Katalin szerint "a jogok tiszták". Úgy vélte továbbá, hogy a romák esetében nem is indokolt a menekültstátus, ők inkább a nyomor elől menekülnek. Az viszont irreális gondolat, hogy nyelvtudás és szakképzettség nélkül egy másik országban el tudnának helyezkedni - fűzte hozzá. Olyan problémáról van szó szerinte, amelyet helyben kellene kezelni. 
   
Magyarországon a legfontosabb megoldandó feladatnak azt nevezte, hogy képzést és munkahelyeket biztosítsanak a romáknak. Hozzátette, a svédországi ügy a jó tájékoztatás fontosságát is mutatja. Ha az emberek ismernék, hogy az ország kiket tud befogadni, milyen módon tudja őket elhelyezni, ha tudnák, hogy munkahelyet keresni odamehetnek, de menekültstátust uniós lakos csak nagyon kivételes eseten kaphat, akkor az emberáradat nem tartott volna
Svédországba - mutatott rá Lévai.

Szerinte el kellene oszlatni néhány illúziót is, például azt, hogy néhány régebbi tagországban nagyobb a jólét, mint az újakban. A magyar EP-képviselő úgy vélte, visszás az a propaganda is, amelyeket a kiutazók ellen folytatnak. Ez rosszat tesz az ügynek, lejáratja a romákat - állította.