Párizs nyíltan bírálta a Charlie McCreevy belsőpiaci biztos által idén októberben kezdeményezett bizottsági terveket, főleg annak az alapvető postai szolgáltatásokra vonatkozó módosító javaslatait. Franciaországban - más tagállamokhoz hasonlóan - ezek az úgynevezett általános szolgáltatások egyetlen vállalat hatáskörébe tartoznak, amelynek a piac egy részéhez garantált hozzáférése van. Párizs amiatt aggódik, hogy a biztos piacot megszüntető javaslat más támogatási formákat - kompenzációs csomagok, állami támogatás - irányoz elő, amelyek viszont súlyos pénzügyi terhet rónak majd a tagállamok kormányaira.

A belsőpiaci biztost nem aggasztja Párizs álláspontja: „Ezekről a javaslatokról immár tizenöt éve tárgyalunk, így senkit sem érhettek váratlanul. Nincs szükség a további tanulmányozásukra, hiszen az 1990-es évek kezdete óta elemezzük őket, és éppen elég példát láttunk már a liberalizálás működésére olyan országok esetében, amelyek korábban megnyitották piacaikat. Elég hosszú ideje vagyok részese a politikai életnek ahhoz, hogy tudjam: a további tanulmányozás sürgetése általában az új szabályok alkalmazásának késleltetését szolgáló eszköz” - mondta a biztos, aki határozottan visszautasította Párizs burkolt fenyegetését, miszerint Franciaország nem lesz kész egyeztetni a postai szolgáltatások módosítását célzó témában, amennyiben a végrehajtás határozott határideje 2009.

A franciák szerint a 2009. januári határidőt sokkal inkább jelzésértékűnek kellene tekinteni, semmint véglegesnek, s ennek elfogadását feltételként jelölte meg a tárgyalásokon való részvételének.

Nagy-Britannia a franciákéval homlokegyenest ellenkező álláspontot vall, hangsúlyozva saját liberalizált postai szolgáltatásának előnyeit. A brit posta januári liberalizálását követően a piacnak csupán 4 százaléka került kisebb cégek kezébe. „Ez nem számottevő ugyan, ám ahhoz elégséges volt, hogy a piacot uraló Royal Mail összekapja magát, ami hatékonyságában és eredményességében is érezhető” - fejtette ki Margaret Hodge brit kereskedelmi miniszter.

Az EU soros elnöki tisztségét januártól ellátó Németország elkezd dolgozni a Bizottság javaslatán, az ügyben politikai megegyezést remélnek a soron következő júniusi miniszteri találkozón.