Wesley Clark, aki 1997 és 2000 között a Koszovóba vezényelt NATO-csapatok parancsnoka volt, emlékeztetett arra, hogy a tartományban 40 ezer katona jutott a kétmilliós lakosságra, ennek fényében Irakban legalább 500 ezerre lenne szükség, éppen ezért az egységek 20 ezer fővel való növelése nem érne semmit.

"Az újabb csapatok küldése még törékenyebbé tenné az amerikai haderőket, még inkább aláásna harci kedvüket, és azzal is fenyegetne, hogy még jobban eltávolodnának az iraki lakosságtól" - írta Clark, aki 2004-ben egy rövid ideig demokrata párti elnökjelölt is volt, a The Independent On Sunday című vasárnapi lapban megjelent írásában.

Az iraki koalíciós erők a Pentagon legutóbbi adatai szerint jelenleg 132 ezer amerikai és 17 ezer, más országokból érkező katonából állnak. Az amerikai média szerint George Bush elnök szeretné még legalább 20-40 ezer katonát Irakba küldeni, és ennek bejelentése a jövő hét elejére várható. Ez az elképzelés azonban valószínűleg nemcsak a demokrata párti honatyák ellenzését váltja ki, hanem az elnök magára haragíthat több befolyásos republikánust, sőt, még a katonai vezetés egyes tagjait is.

A demokraták ellenzik a csapatküldést

Harry Reid, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője vasárnapra virradóra megerősítette pártja ellenzését újabb haderők Irakba való küldését. Reid, aki pártja heti rádióműsorában nyilatkozott, úgy vélekedett, hogy az újabb katonák Irakba vezénylése helyett George Bush elnöknek meg kellene értetnie az iraki kormánnyal: itt az idő, hogy kezükbe vegyék saját jövőjüket. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az elnök 4-6 hónapon belül bejelenti az amerikai haderők fokozatos kivonását a közép-keleti országból.

A szenátor hangsúlyozta, hogy az új kongresszusi többségnek legfőbb feladata "együtt dolgozni Bush elnökkel a nagyon nehéz iraki háború befejezésén". Reid szerint Irak "polgárháború prédájává vált", és ezért az amerikai csapatoknak küldendő erősítést "súlyos hibának" tekintené. Ugyanakkor nem utalt arra, hogy a demokraták kongresszusi többségüket arra használnák fel, hogy megakadályozzák az újabb csapatküldés pénzügyi fedezetének megszavazását.

Háromezer halott 2003 óta

Háromezerre emelkedett  egy vasárnap bejelentett újabb halálesettel az Irakban elesett amerikai katonák száma a Pentagon adatain alapuló hírügynökségi összesítés szerint. Az amerikai haderő vasárnap közleményben jelentette be, hogy előző nap lázadók tüzet nyitottak a bagdadi nemzetközi hadosztály egyik járőrére, az iraki főváros egyik délnyugati negyedében elkövetett támadás során egy katona életét vesztette.

Az Irakban meghalt 3000 amerikai katona közül 2415 harc közben, 585 pedig "nem ellenséges cselekmény" miatt vesztette életét az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint. Több mint 22 100 katona sebesült meg a közép-keleti országban. Az Irak elleni amerikai invázió során - 2003. március 19. és április 30. között - 139 katona vesztette életét.

2006 decemberében legalább 111 amerikai katona halt meg, ebben a hónapban szenvedte az amerikai hadsereg a legnagyobb veszteséget 2004 novembere óta, amikor 137 amerikai katona vesztette életét meg az arab országban. Múlt hónapban az amerikai veszteség meghaladta a jelképes 2973-es számot: ennyi áldozata volt a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekményeknek. 

A három év és közel tíz hónap alatt elesett 3000 amerikai katona jóval alatta marad a korábbi háborúk során elszenvedett amerikai veszteségeknek. A vietnami háború alatt, 1963 és 1973 között közel 60 ezren, a koreai háború idején, 1950 és 1953 között 44 ezren haltak meg, illetve tűntek el, a második világháború idején, 1941 és 1945 között pedig több mint 400 ezres volt az amerikai veszteség. A háborúk közül a legtöbb - 600 ezer - amerikai az 1851-56-os polgárháborúban halt meg.