A szóban forgó direktíva értelmében - amelynek végrehajtását a csatlakozási szerződésben külön szabályozták - 2004. április 30-ig meg kellett volna szüntetni minden korlátozást az elektronikus távközlési szolgáltatásokra, beleértve a műsortovábbító szolgáltatásokat is. Azonban Magyarország még mindig nem vonta vissza a médiatörvénynek azokat az előírásait, amelyek a lakosság egyharmadára korlátozzák a kábeltévék szolgáltatási lehetőségét - az Európai Bizottság ezért decemberben bejelentette a per megkezdését.

A pénteki bírósági tájékoztatás emlékeztet arra, hogy a brüsszeli bizottság ilyen eljárást akkor indíthat, ha azt tapasztalja, hogy egy tagállam nem teljesítette az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésből eredő valamely kötelezettségét.

Jelen esetben a bizottság hivatalosan annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy "a Magyar Köztársaság az 1996. évi I. a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény (a médiatörvény) 115. cikkének (4) bekezdése által a kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtására kiszabott korlátozás el nem törlése révén, nem teljesítette az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeit".

Az említett cikk értelmében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy "az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói által létesített elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül, illetve a harmadik személy által rendelkezésre bocsátott infrastruktúrán keresztül, illetve hálózatok, egyéb eszközök vagy telephelyek közös használata útján történő nyújtására vonatkozóan semmilyen korlátozás bevezetésére, illetve fenntartására ne kerüljön sor".

Az irányelv olyan uniós jogszabálytípus, amely az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A tagállamok ezért az irányelvben előírt határidőn belül kötelesek meghozni az irányelvek nemzeti jogba való átültetéséhez szükséges intézkedéseket, és ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot.

A kormány a bizottság decemberi bejelentésére úgy reagált, hogy jelenleg is tart az ötpárti egyeztetés a médiatörvény módosításáról, mert annak elfogadásához kétharmados többség szükséges. A bíróság ugyanakkor már több korábbi ítéletében világossá tette, hogy belpolitikai hivatkozásokat nem fogad el kötelezettségszegési esetekben. A bíróság "állandó ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamok nem hivatkozhatnak belső körülményekre vagy gyakorlati nehézségekre annak igazolása érdekében, hogy az adott jogszabály átültetése nem történt meg az előírt határidőn belül" - áll korábbi sajtóközleményekben.

A most indított eljárás az MTI értesülése szerint legkorábban év végére vezethet ítélethez. A felek kérésétől függ, hogy lesz-e tárgyalás az ügyben, az viszont valószínűsíthető, hogy főtanácsnoki véleményt a bíróság nem kér ki, mert olyanhoz csak jogi újdonságot tartalmazó perekben folyamodnak, márpedig a kötelezettségszegési ügyek ritkán minősülnek ilyennek.

Amennyiben a bíróság elmarasztalja Magyarországot, és a jogszabály átültetése azt követően sem történik meg, az Európai Bizottság egy második eljárásban már pénzbírság fizetésének kiszabását kérheti a luxemburgi testülettől. Ez azonban többéves folyamat is lehet.

Ez a második ilyen eljárás a harmadik éve EU-tag Magyarországgal szemben. Az elsőt januárban indította meg a bizottság az unión kívüli országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló uniós irányelvből eredő kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.