Az albánokkal a szerb szervezetek közül párbeszédre egyedül hajlandó, Szerb Lista Koszovóért és Metohijáért nevű párt vezetői - köztük Branislav Grbic, a koszovói kormány egyetlen szerb tagja - a negyedórásra tervezett, de végül 40 percig tartó találkozón felhívták a delegáció tagjainak a figyelmét arra, hogy a szerbek és más kisebbségek tagjai nem érzik biztonságban magukat Koszovóban, a lakóhelyükről elüldözött szerbek nem térhetnek vissza, s aki megpróbálja, annak esélye sincs arra, hogy munkát, megélhetési lehetőséget találjon.

A dél-szerbiai tartomány sorsáról dönteni hivatott Biztonsági Tanács tagállamainak képviselőit Vesna Jovanovic parlamenti képviselő figyelmeztette: a három évvel ezelőtti szerbellenes pogromokért még senki sem vállalta a felelősséget. A koszovói belügyminiszter lemondott, mert az albán szélsőségesek egy tavaszi, erőszakos tüntetésének feloszlatása során a nemzetközi békefenntartó erők román katonáinak gumilövedékeitől meghalt két albán, de az 1999 - Koszovó nemzetközi igazgatás alá helyezése - óta megölt majd 2500 szerb haláláért még senki sem vállalta a politikai felelősséget - mondta a képviselőnő.

Randjel Nojkic, a párt egyik vezetője arról beszélt, hogy a tartomány jövőjére vonatkozó javaslatot elkészítő Martti Ahtisaari sem a helyi szerbek, sem Belgrád egyetlen javaslatát nem vette figyelembe. A koszovói szerbek azért nem vesznek részt a koszovói intézmények munkájában, mert nem vállalják a dekoráció szerepét - aktív szereplők szeretnének lenni, akiknek az álláspontját figyelembe veszik, s problémáikra megoldást keresnek, amiről jelenleg szó sincs.
 
Artemije raska-prizreni püspök, aki a szerb ortodox egyház szent helyén, a Pristinához közeli Gracanica-kolostorban fogadta a 15 BT-tag küldötteit, úgy fogalmazott, hogy Koszovóban a számottevő nemzetközi jelenlét, felügyelet ellenére sem érvényesülnek fontos jogi normák és olyan alapvető erkölcsi elvek, amelyek nélkül nem lehet demokráciáról beszélni. A kettős mérce, amelyet a tartományban - a nemzetközi felügyeletet gyakorlók - szerbek és albánok vonatkozásában alkalmaznak, alapvetően igazságtalan. 

A nemzetközi békefenntartók (KFOR), valamint az ENSZ-közigazgatás (UNMIK) által megvalósított, nyolc éve tartó nemzetközi felügyelet, s az EBESZ és más nemzetközi szervezetek jelenléte ellenére alapvető erkölcsi, s etikai normákat tipornak lábbal naponta Koszovóban. 1999 óta mintegy 250 ezer szerb, és más, nem albán nemzetiséghez tartozó lakosa hagyta el Koszovót, több száz falu és több tízezer ház semmisült meg, s az albánok 150 kolostort és templomot égettek fel - mondta az idős főpap, emlékeztetve a több tízezer albán által 2004 márciusában rendezett, mintegy másfélszáz halálos áldozatot, s templomok, ortodox szent helyek pusztulásával járó pogromra.