Eörsi kérdésében azt tudakolta, miért van az, hogy az osztrákoknál - akiket a külvilág a környezetükért rendkívül aggódó emberekként ismer - ez az aggodalom csak a saját országhatárukig terjed? A magyar politikus szerint nem lehet arra hivatkozni, hogy az osztrák létesítmények megfelelnek a törvényi szabályozásnak: akkor meg kell változtatni a törvényeket. S hozzátette, hogy ezeket a kérdéseket nem szabad csak bilaterális szinten kezelni, ki kell vinni a nemzetközi színtérre is, mert így a bécsi kormány nagyobb figyelmet szentel az ügynek.

Gusenbauer - aki beszédet mondott a közgyűlésen, s ezért jött Strasbourgba - válaszában azt hangsúlyozta, hogy osztrák részről valóban törekednek a megoldásra, s Ausztria nem szeretné, ha kiváló kapcsolatait Magyarországgal megrontaná ez a kérdés. Ő egyébként úgy vélte, hogy ez bilaterális ügy, amelyet a két országnak egymás között kell rendeznie.

A parlamenti közgyűlés az emberi jogok tiszteletben tartásával, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács (ET) egyik vezető szerve, amely minden évben négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban. A mostani tanácskozás meghívottjai között szerepel - Gusenbauer mellett - Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, illetve Carla Del Ponte, a jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze.