Az Európai Bizottság elnöke egy hétfői, a Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett sajtónyilatkozatában nyomatékosan hangsúlyozta: nem engedhető meg, hogy egyes tagállamok most megkérdőjelezzék mindazt, amihez a közelmúltban beleegyezésüket adták. Mindez Barroso szerint teljes mértékben aláásná az unió hitelképességét. Barroso utalt arra, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten az őszre tervezett kormányközi konferencia egyértelmű és világos mandátumot kapott az alkotmányos szerződés tartalmi részleteinek tisztázására.

Magas rangú lengyel politikusok az elmúlt napokban több alkalommal is utaltak arra, hogy a hivatalos Varsó a Brüsszelben született megállapodások újratárgyalását sürgeti, azt Lengyelország számára változatlanul előnytelennek tartva. Az Európai Bizottság elnöke elutasította azokat a varsói vádakat is, amelyek szerint az unió Lengyelország elszigetelésére törekedne. Barroso szerint az ilyen jellegű állítások teljesen hamisak, Lengyelország elszigetelése - mint hangsúlyozta - senkinek nem áll érdekében.

Eközben egy Berlinben és Varsóban egy időben közzétett közvélemény-kutatás arra világított rá, hogy az elmúlt időszak feszültségei nyomán elsősorban a németek körében növekszik a bizalmatlanság Lengyelországgal, illetve a lengyel kormánnyal szemben. Mindezzel összefüggésben a németek korábbinál nagyobb hányada hangoztatott negatív véleményt az unió kibővítéséről, a keleti bővítést egyszerűen rossznak tartva.

A felmérést a  két ország lakosságának körében együtt végezte a Die Welt című német konzervatív napilap és a Newsweeek Polska című varsói hetilap. A hétfőn közzétett adatokból kitűnt, hogy az utóbbi időben megromlott kapcsolatok, s az elmúlt hetek éles nyilatkozatháborúja elsősorban a német közvéleményt befolyásolták, növekedett ugyanis azoknak az aránya, akik fenntartásokat hangoztattak a  lengyelekkel szemben. Megfigyelők szerint mindez csekélyebb mértékben ugyan, de negatív irányban hatott az EU bővítésének megítélésére is a németek körében. A megkérdezettek 36 százaléka a keleti bővítést "rossz dolognak" tartotta, s ezen belül a legnagyobb hányad - csaknem 50 százalék - Lengyelország belépésével szemben volt meglehetősen kritikus.

A németek csaknem 90 százaléka elutasította Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő követelését, hogy Lengyelországot második világháborús veszteségei miatt "kárpótolják" az EU-ban. E kormányfői igény megítélésében a lengyelek is erősen megosztottak voltak: a miniszterelnököt ebben a törekvésében a megkérdezettek 48 százaléka támogatta, 49 százalék ugyanakkor nem értett egyet vele. Még kevésbé osztották a lengyelek a Kaczynski-testvérek bizalmatlanságát az EU-val szemben. A lakosság 85 százaléka ugyanis egyértelműen üdvözölte az ország  uniós tagságát.