"Az öt kaszpi-tengeri állam elnökei megerősítették részvételüket" - mondta Bakuban az azerbajdzsáni látogatáson tartózkodó Ahmadinezsád. Azerbajdzsán, Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán és Irán, amelyek közül az első négy korábban szovjet köztársaság volt, a Szovjetunió 1991-es szétesése óta nem tud megállapodni tengeri határaik kijelöléséről. Irán és Türkmenisztán ugyanis ellenzi, hogy partvonal hossza alapján jelöljék ki az érintett országok felségvizeit.

A csúcsot előkészítő június 20-i külügyminiszteri találkozón a felek leszögezték, hogy kizárólag békés úton, a nemzetközi jog elveinek megfelelően rendezik egymás között a Kaszpi-tenger jogi státusát. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter ugyanakkor újfent azt szorgalmazta, hogy a felosztáskor térjenek vissza az egykori szovjet-iráni megállapodásokhoz, amelyek 1921-ben, illetve 1940-ben fele-fele arányban osztották el a két ország között a Kaszpi-tenger kiaknázható kincseit.

A Szovjetunió széthullása után Oroszország, Kazahsztán és Azerbajdzsán különalkut kötött azon az alapon, hogy a Kaszpi-tenger partvonalának hány százaléka tartozik az egyes országokhoz. Így egymás között osztották el a Kaszpi-tenger medrének 64 százalékát. Irán nem ismeri el e különalkut, s azzal érvel, hogy ma is érvényben vannak a korábbi szovjet-iráni megállapodások.