Musarraf © AP

A rendkívüli intézkedést iszlamista lázadással és az igazságszolgáltatás részéről történt "beavatkozásokkal" indokolta az elnöki rendelet, amelynek másolata eljutott a hírügynökségekhez.  A kormány szombati ülésén jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetését - közölte egy magas rangú tisztségviselő, aki neve elhallgatását kérte. A legfelsőbb bíróság ezután a rendkívüli állapot felfüggesztéséről rendelkezett, amit a kormány visszautasított - értesült az egyik magántelevízió.

Musarraf átmeneti időre hatályon kívül helyezte az alkotmányt is, de az országos parlament és a tartományi gyűlések továbbra is működnek - mondta egy neve elhallgatását kérő elnöki tanácsadó, aki szerint az államfő még szombaton beszédet intéz a nemzethez. Nem sokkal a rendkívüli állapot bejelentése előtt a pakisztáni magántelevíziók hirtelen beszüntették adásukat, elnémultak a vezetékes és a mobiltelefonok. Iszlámábádból érkező hírek szerint katonák jelentek meg az állami tévé és az állami rádiócsatornák épületeiben, s több tucat rendőr lezárta a pakisztáni legfelsőbb bírósághoz vezető utat. A Geo magántelevízió úgy tudja, hogy felmentették hivatalából a legfelsőbb bíróság elnökét, Iftikar Csaudrit, akit az államfő márciusban egyszer már megpróbált meneszteni, de a tiltakozások hatására kénytelen volt visszahelyezni tisztségébe.
 

Bhutto otthon

A rendkívüli állapot hírére mégis visszatért hazájába Benazir Bhutto. A volt kormányfő Karacsi repülőterén van, de egyelőre nem hagyta el gépét: környezete attól tart, hogy ha kiszáll, őrizetbe veszik. Szemtanúk szerint Bhutto házát mintegy száz katona vette körül. Eközben Karacsiban lövések hallatszottak. Bhutto Musarraf elnök egyik legfőbb riválisának számít: több évi száműzetés után október közepén tért vissza Pakisztánba, ahol rögtön pokolgépes merényletet kíséreltek meg ellene.

Nem sokkal a rendkívüli állapot bevezetése után harminc napra őrizetbe vették a pakisztáni ellenzék egyik ismert személyiségét. Aitzaz Ahszan, a legfelsőbb bíróság ügyvédi kamarájának tagja fővárosi otthona előtt tájékoztatta az ellene kiadott elfogatóparancsról az újságírókat. Ügyvédtársai Musarraf távozását követelő jelszavakat skandáltak, amikor a rendőrség elvitte Ahszant.

A rendkívüli állapot bevezetésének pontos indokát egyelőre nem ismerni, de egyesek azzal hozzák kapcsolatba, hogy a legfelsőbb bíróságnak november 12-ig döntenie kell Musarraf néhány héttel ezelőtti újraválasztásának jogszerűségéről. A testülethez több ellenzéki kifogás is érkezett, amely kétségbe vonja, hogy Musarraf a hadsereg vezetőjeként indulhatott az elnökválasztáson.

Az iszlámábádi kormány az utóbbi hetekben többször is fenyegetőzött a rendkívüli állapot bevezetésével az egyre instabilabb belpolitikai helyzetre hivatkozva. Az Egyesült Államok óva intette egy ilyen lépéstől az 1999-ben puccsal hatalomra jutott államfőt. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter nemrégiben jelentette ki, hogy Washington nem támogat alkotmánysértő intézkedéseket. Pakisztánnak tisztességes és szabad választásokat kell tartania.

Az atomfegyverekkel is rendelkező Pakisztán az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese a térségben az iszlám szélsőségesek elleni harcban.