szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A grúzok elszámították magukat, amikor azt remélték, hogy elég csak elfoglalniuk Chinvalit, a dél-oszétiai fővárost, és miután kész helyzetet teremtettek, az egész terület az ölükbe fog hullani - vélekedett a Der Standard című liberális osztrák napilap keddi számában egy brit Kaukázus-szakértő.

© AP
Michael Denison, a londoni Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén: Chatham House - kutatója nyilatkozatában kifejtette, hogy az események menetére visszatekintve tévesnek bizonyult Mihail Szaakasvili grúz elnöknek az a kalkulációja, amely szerint Dél-Oszétia nem egy életképes, független állam, az ott állomásozó orosz csapatok helyzete kétségbeejtő, és a chinvali rendszer menten összeomlik, mihelyt a grúz csapatok bevonulnak.

Megítélése szerint az orosz beavatkozás célja az, hogy Dél-Oszétiát és Abháziát tartósan elszakítsák Grúziától. Az oroszok arra törekednek, hogy többé-kevésbé teljesen lerombolják a grúz katonai potenciált, elejét véve annak, hogy hasonló támadás megismétlődhessen a két terület ellen - magyarázta. Mint mondta, nem lepné meg, ha Dél-Oszétia és Abházia körül Moszkva egyfajta ütközőzónát alakítana ki, ami erősebb pozíciót biztosítana számára a térséggel foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon.

A grúz elnöknek arról a felvetéséről, amely szerint az oroszok kormányának a megdöntését akarják elérni, a brit szakértő kijelentette, hogy talán valóban ez a stratégiai cél, így a mostani konfliktus "örvendetes mellékterméke lenne az oroszok számára, ha az (a Szaakasvili-rendszer bukása) ténylegesen bekövetkezne". Hasonló "mellékhatásként" értékelte Moszkva szempontjából, ha sikerülne elijeszteni a Grúziában befektető vállalkozásokat, illetve azokat, akik alternatív megoldásként nem orosz olajvezetéket vesznek igénybe a dél-kaukázusi térségben. Az utóbbival kapcsolatban figyelemfelkeltőnek nevezte, hogy az azerbajdzsán és a kazah kormány máris felfüggesztette az olajszállításokat Grúzián át.

A Die Presse című konzervatív újságban az Innsbrucki Egyetem nemzetközi jogi professzora a koszovói függetlenséggel vonta párhuzamba a dél-oszétiai konfliktust, és úgy vélte, hogy Oroszország - a "Jugoszlávia-konfliktus nagy politikai vesztese" - most ügyesen a Koszovó-kártyát játssza ki. Ami megadatott (az elszakadás lehetősége) a koszovóiaknak, azt a déloszétoktól sem szabad megtagadni - írta Peter Hilpold az érvelés megvilágítására. Szerinte még csak meg sem fogják próbálni, hogy az ENSZ alapokmányának az erőszak alkalmazását tiltó rendelkezéseit egyértelműen megsértő grúziai orosz intervenciót legalább látszólag igazolják a nemzetközi jog alapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Világ

Grúz-orosz háború

Grúz kormánycsapatok 2008. augusztus 8-án (a pekingi olimpia nyitónapján) átfogó támadást indítottak a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, ám bő 15 évvel ezelőtt elszakadását deklaráló Dél-Oszétia ellen. Oroszország ezt nem vette jó néven és válaszul ellentámadást indított a grúzok ellen. Kitört a grúz-orosz háború.

MTI Világ

Orosz benyomulás Abházia felől Grúziába

Orosz csapatok Abházia felől benyomultak hétfőn mintegy 40 kilométer mélységben grúz területre, Szenaki városába - közölte a grúz belügyminisztérum szóvivője. A grúz védelmi minisztérium szóvivőjének közleménye e szerint orosz páncélozott járművek elfoglalták a városban lévő grúz katonai bázist.

MTI Világ

A dél-oszétok szerint grúzok lövik Chinvalit

Ismét Grad típusú sorozatvetőkből kilőtt rakétákkal vették tűz alá a grúz erők hétfő este a déloszét fővárost, Chinvalit - közölte Dél-Oszétia védelmi minisztériumának képviselője.

MTI Világ

Szaakasvili baklövése sokba kerülhet Grúziának

A Dél-Oszétiában kitört fegyveres konfliktus mögött két olyan ország áll, amely régóta készült az erőpróbára: Oroszország meg akarja mutatni, ki az úr a kaukázusi térségben, a Washington által támogatott Grúzia pedig be akarja bizonyítani, hogy képes szembeszállni hatalmas szomszédjával.