Kedden két fegyveres odalépett az autóhoz, amelyben Alisajev ült, s lövéseket adott le rá: az egyik a vállán, a másik a fején találta el.

Alisajev számos műsort vezetett a TV-Csirkej iszlám csatornán, és filmet forgatott A hétköznapi vahhábizmus címmel. A feltételezések szerint ideológiai kiállása miatt vált merénylet áldozatává.

A dagesztáni belügyminisztérium szerint az Alisajev elleni merénylet végrehajtásával a körözés alatt álló, 28 éves Vagyim Butdajevet gyanúsítják, s ugyancsak őt tartják a helyi belügyminisztérium egyik munkatársa, Ahmed Zakarjajev ellen, hasonló módon, szintén kedden elkövetett, s szintén halálos kimenetelű merénylet tettesének. Rajta kívül Alisajev meggyilkolásának ügyében van egy további gyanúsított is.

Az Oroszországi Föderációban az egyik legkevésbé stabil terület a föderáció dél-nyugati sarkában, az Észak-Kaukázus hegyeiben elterülő Dagesztán. A Kalmük Köztársasággal, Csecsenfölddel, Sztavropol kerülettel, Azerbajdzsánnal, Grúziával és a Kaszpi-tengerrel határos autonóm köztárságban nagyon sok nemzetiség él együtt, a több mint négymilliós lakosság jelentős része muzulmán vallású.

A Szovjetunió széthullása után az egész térségben, s ezen belül Dagesztánban is gyorsan teret nyert a vahhábizmus, az iszlám egyik harcos, fanatikus irányzata, amelyet a XVII. században al-Vahháb, a legszigorúbb iszlám irányzat követője alapított, aki vissza akarta állítani a vallás „eredeti tisztaságát”. A vahhábizmus hívei szigorúan a Korán tanításai szerint élnek, törvényként egyedül a hagyományos iszlám jogot, a saríát fogadják el. Az irányzat felvirágzását a szaúd-arábiai anyagi támogatás tette lehetővé.

Dagesztánban az iszlám fundamentalisták azért harcolnak, hogy elszakítsák az autonóm köztársaságot Oroszországtól, illetve Csecsenföldet és Dagesztánt egy XIX. századi államalakulat mintájára iszlám államban egyesítsék újra. A kilencvenes évek legvégén valóságos vahhábita lázadás tört ki, amelynek leverésére a helyi vezetés orosz csapatokat hívott.