Csütörtöki sajtójelentések szerint az úgynevezett rezidenslista elkészítését a német kormány, valamint az Emlékezés, Felelősség, Jövő elnevezésű alapítvány finanszírozta. Utóbbi elsősorban a munkaszolgálatosok és a kényszermunkások kártérítésében játszott szerepet. A névjegyzék a hozzátartozók, leszármazottak tájékoztatását szolgálja, s a további kutatások támogatására hivatott.

A 600 ezer nevet tartalmazó dokumentum egyben alapul szolgálhat esetleges kártérítési tárgyalásokhoz; elkészítésére az alapítvány éppen ebből kiindulva tett javaslatot.

A szövetségi sajtóhivatal közlése szerint a 600 ezer nevet tartalmazó dokumentum egyben alapul szolgálhat az esetleges kártérítési tárgyalásokhoz, s elkészítésére az alapítvány korábban ebből kiindulva tett javaslatot.

A német kormány képviselője közölte, hogy a listát egyebek között a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpont, a berlini Zsidó Múzeum, a zsidók kártérítésével foglalkozó Jewish Claims Conference, valamint a mintegy ötvenmillió náci iratot tartalmazó, Bad Arolsen-i archívumot irányító szervezet, a Nemzetközi Keresőszolgálat (ITS) rendelkezésére bocsátják.

A listát nem hozták nyilvánosságra. A 2000-ben a német kormány által, a gazdaság támogatásával létrehozott alapítvány képviselője szerint az ugyanis a német adatvédelmi törvényben megszabott korlátozás hatálya alá esik. Esetleg olyan üldözöttek nevét is tartalmazhatja, akik még életben vannak.

Az idézett képviselő ugyanakkor annak a reménynek adott hangot: a dokumentumnak a szóban forgó emlékhelyeknek, kutatóközpontoknak, illetve archívumoknak történő átadása segíti a hozzátartozókat a náci rezsim által üldözött, elhurcolt, deportált zsidók sorsának felkutatásában.