Állami mikuláscsomag éhező magyaroknak

Honnan szerezhet ételt, akinek nincs pénze? A kérdést az ENSZ becslés szerinti 200 ezer éhező ember, valamint néhány szociálisan érzékeny civil és szakmabeli teszi fel Magyarországon, akik naponta szembesülnek a problémával. Tovább a hvg.hu cikkéhez.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője rámutatott: az Európai Unióban átlagosan 10 százalékkal drágultak az élelmiszerek, de vannak olyan európai országok is, ahol az élelmiszerárak növekedése 40 százalék fölé tehető. Magyarországon 12 százalék körüli az éves szintű áremelkedés.

Az árak további növekedését idézheti elő az, hogy egyre nagyobb a kereslet a bio-üzemanyagok iránt, amelyeket a korábban élelmezési célra szánt növényekből - kukorica, cukorrépa, cukornád, szója - állítanak elő. Az áremelkedések további okai között szerepel a fejlődő országok élelmiszer fogyasztási szerkezetének jelentős változása és a mezőgazdasági beruházások évek óta tartó alacsony szintje az agrárgazdaságban. Emellett a magas élelmiszerárakhoz hozzájárul még a Föld népességének növekedése, a kőolaj magas világpiaci ára, valamint az egyik fő tényezőként a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák és a megváltozott éghajlati viszonyok miatt fellépő terméskiesés is.

Míg tavaly 850 millió ember nem jutott megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez, addig a FAO adatai szerint ez a szám 2008-ban 925 millió főre nőtt. A sajtótájékoztatón elhangzott: az éhezők száma a régióban Magyarországon a legalacsonyabb - kevesebb, mint a lakosság három százaléka -, elsősorban a még mindig erős háztáji termelés miatt. A kelet-közép-európai régió országaiban összesen 35 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz. 

Emellett számottevően csökkentek a mezőgazdasági befektetések is az elmúlt évtizedekben: a nemzetközi és regionális pénzintézetek portfóliójában a mezőgazdaság 1979-ben 33 százalékkal, 2007-ben azonban csupán egy százalékkal szerepelt, míg 1980 és 2005 között a mezőgazdasági segélyek 8 milliárd dollár összegről 3,4 milliárdra zuhantak.

Mindezek tudatában rendkívül fontos volna, hogy az egyes országok kormányai programjaikban a legelső helyre sorolják a mezőgazdaságot, amely a világnépesség 70 százalékának biztosít megélhetést. Csak egy nemzetközi együttműködés segítségével volna elérhető az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai között első helyen szereplő célkitűzés, amely szerint 1990 és 2015 között a felére csökkentenék az éhezés által sújtottak számát. Mária Kadlecíková hozzátette: a jelenlegi gazdasági és politikai viszonyok között ezen célkitűzés csak mintegy 35 évvel később, 2050-ben valósulhatna meg.