Egy cosenzai fogorvos például korabeli olasz sajtójelentések szerint 55 luxusautót vásárolt uniós pénzen, amelyet egy soha nem létezett napelemgyártó vállalkozásra kért. Társaival együtt összesen legalább 80 millió euróval károsították meg az uniót. Kisebb olasz szakszervezetek egyes ügyeskedőihez fűződik annak a csalásnak a ténye, amelynek során fogyatékosok, munkanélküliek és tanárok továbbképzésére szánt pénzt luxusutazásokra és vakációkra, valamint politikai kampányokra költöttek. Több mint 300 programról van szó, amelyek mindegyikére több tízezer eurós támogatást kértek, de el sem kezdődtek, vagy valójában nem fizették ki a szervezőket.

Dél-Olaszországban 50 millió euró uniós pénzzel támogattak olyan gazdákat és agrárkereskedőket, akikről végül kiderült, hogy nem is léteztek.

Spanyolországban uniós pénzből üzemeltettek egy bordélyházat Hetedik Mennyország néven. A pénzt Chirivel város egykori polgármestere eredetileg lovasiskola létesítésére kérte.

Hull brit városban egy nyilvános vécé építését oldották meg uniós pénzből, amelyet Brüsszel hivatalosan a versenyképesség javítására folyósított.

Spanyolországban zarándokközpontot építettek 120 ezer eurónyi uniós pénzből egy olyan helyen, amelyet a helyiek állítása szerint sohasem keresnek fel zarándokok.

Belgiumban 12 millió eurós uniós támogatásról derült ki, hogy valójában Charleroi városában luxusvacsorákra és támogatásra jogosulatlan utazásokra költötték. 2000-ben például abból ünnepelték a szocialista párt választási győzelmét.

Dániában sípálya építésére nyert EU-pénzt egy élelmes üzletember egy olyan szigeten, ahol soha nincs hó. Egy kisebb holland vasúti társaság biztonsági emberek képzésére kapott 600 ezer uniós eurót, de a képzésekre valójában soha nem került sor, az azokról küldött igazolások hamisnak bizonyultak.
 
EU-alkalmazottakról is kiderült már néhányszor, hogy szabálytalanul használtak uniós pénzt. Egy időben például 60 európai képviselő rendszeresen napidíjat igényelt a strasbourgi plenáris hét péntekjére - jóllehet a teljes plenáris ülés csütörtök délután hivatalosan is befejeződik.

Egy belga EU-bürokratáról 2006-ban kiderült, hogy a húsz évvel korábbi csernobili atomrobbantás áldozatainak szánt támogatást saját magára költötte.

Brüsszelben dolgozó EU-alkalmazottak az elmúlt években egy takarítócégként azonosított vállalkozásnak juttattak állítólag több tízmillió eurós támogatást csalárdul.

Az Open Europe - az említettekkel együtt - összesen száz esetet felsorakoztató listája a  interneten olvasható a csalásokat vagy szabálytalanságokat jelentő sajtóforrások listájával együtt.