Az EULEX, amelynek megbízatásáról még tavasszal határozott az Európai Unió, mintegy 2000 rendőrt, bírót, vámőrt és közigazgatási szakembert küldene a februárban függetlenné vált, 90 százalékban albánok lakta Koszovóba. A tisztviselők feladata az lenne, hogy segítsék a legf
iatalabb európai állam hatalmi és igazgatási szerveinek létrehozását.
   
Boris Tadic, akinek szavait a belgrádi sajtó idézte, ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel rábírja a koszovói kormányt a szerb követelések elfogadására. Ezek lényege, hogy a zömmel szerbek lakta észak-koszovói térségre, valamint a szerb kisebbség által lakott zárványokra ne terjedjen ki a koszovói állam fennhatósága.
   
"Szerbia véleményét ki kell kérni a (koszovói) mindennapi élet valamennyi szférájában" - hangoztatta a szerb államfő, értésre adva ezzel, hogy Belgrád szerint a kilenc hónappal ezelőtt elszakadt tartomány továbbra is "Szerbia integráns alkotórésze". Az Európai Uniónak kötelessége, hogy rákényszerítse Pristinát a szerb feltételek elfogadására. Ha ez nem történik meg, akkor az EULEX nem kezdheti meg működését - fenyegetőzött Tadic.

A pristinai albán vezetés pár órával korábban újfent elutasította a belgrádi követelést, arra hivatkozva, hogy az sértené Koszovó szuverenitását.