szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Hamász neve először 1987 decemberében bukkant fel a hírekben, röviddel az első palesztin felkelés (intifáda) kirobbanása után. A radikális mozgalom neve voltaképpen mozaikszó: a Harakat el-Mukarmana el-Iszlamíja (Iszlám Ellenállás Mozgalma) rövidítését takarja.

Az Egyiptomban tevékenykedő Muzulmán Testvériség fundamentalista szervezetből kinőtt Hamász alapítója, Ahmed Jaszin sejk nem hitt az Izraellel való megbékélésben, és hallani sem akart a zsidó állam elismeréséről, de még annak létjogosultságáról sem. Ezt az álláspontot tükrözi a mozgalom jelvénye. Ezen két, egymást keresztező kard látható, fölöttük a jeruzsálemi Sziklatemplom (a muzulmánok egyik legbecsesebb szentélye), valamint a mai Izrael zöld térképe, benne a Jordán folyó nyugati partjával. E határok között akarja a Hamász létrehozni a palesztinok iszlám államát, ami Izrael állam megsemmisítését feltételezi.

A Hamásznak három arca van: mint politikai párt, mint szociális segélyszervezet és mint terrorcsoport. Segélyező tevékenységével jelentős népszerűségre tett szert a palesztinok körében: iskolákat és kórházakat épített és tart fenn, amivel főleg a szegények között vívott ki magának jelentős támogatottságot. Ennek (is) volt köszönhető, hogy 2006 januárjában nagy fölénnyel nyerte meg a palesztin területeken rendezett parlamenti választásokat, legyőzve Mahmúd Abbász palesztin elnök addig kormányzó pártját, a Fatahot. Másfél évvel később a Hamász katonai puccsal magához ragadta a hatalmat a Gázai-övezetben, amely mindig is az iszlamista mozgalom fellegvárának számított (ugyanakkor a Fatah hívei Ciszjordániában alkottak többséget).

Jaszin sejkkel célzott izraeli légicsapás végzett 2004 márciusában. A Hamász vezetője Gázában Iszmáil Haníje, ám a szervezet valódi, politikai vezére Háled Mesaal. Ő évek óta Damaszkuszban él önkéntes száműzetésben, egyúttal ő tartja a kapcsolatot a mozgalom külső támogatóival, Iránnal és Szíriával.

A radikális mozgalom emberei 1994 óta több száz izraelit gyilkoltak meg öngyilkos merényletekben, illetve Gázából indított rakétákkal. A Hamász fegyveres alakulatai 30-40 ezer tagot számlálnak. Ezek a részben igen jól kiképzett harcosok páncéltörő fegyverek és légelhárító lövegek mellett nagy számú rakétával is rendelkeznek. A Kasszám nevű kisebb példányok (hosszuk mintegy 60 cm, tömegük 8 kg) hatótávolsága 4-5 kilométer. A továbbfejlesztett Kasszám-2 rakéták már 15-20 kilométerre lévő célpontokat is képesek elérni. Bár ezek valamivel nagyobbak, mint elődeik, indításukhoz nincs szükség stabil állványra; emiatt nehezebb bemérni és megsemmisíteni őket.

Újabban a Hamász emberei szovjet tervezésű Grad rakétákat (a II. világháborúból ismert Sztálin-orgonák kései utódai) is bevetnek Izrael ellen. E fegyver hatótávolsága 30-35 kilométer; a Gázai övezet északi pereméről indítva képes csapást mérni olyan célpontokra, amelyek Tel-Avivtól 40 kilométerrel délre fekszenek. A viszonylag kis hatótávolság miatt az izraeli hadsereg ma még nem tudja megsemmisíteni a Hamász által indított rakétákat; az elhárítás a fenyegetett térség lakosságának figyelmeztetésére korlátozódik 15-30 másodperccel a becsapódás előtt.

A német ARD televízió értesülése szerint amerikai és izraeli szakértők már dolgoznak egy lézervezérlésű eszközön, amely megbízhatóan lenne képes repülés közben megsemmisíteni a palesztin rakétákat - ez azonban még "a jövő zenéje".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!