Gerhard Jarosch, a bécsi tartományi ügyészség szóvivője közölte, hogy egyidejűleg házkutatásokat is folytattak különböző, négy tartományt érintő helyszíneken. Összesen tizenhat lakást, illetve épületet fésültek át.

Umar Iszrailovval január 13-án végeztek három lövéssel, fényes nappal a nyílt utcán az osztrák főváros Floridsdorf kerületében. Az áldozat valamikor a Moszkvához hű Ramzan Kadirov csecsen elnök belső köréhez tartozott, testőreként és hóhérlegényeként szolgált, ám dezertált, aminek következtében kegyvesztetté vált, és menekülnie kellett. Ausztriában kért menedékjogot, Floridsdorfban telepedett le három gyerekével és ismét várandós feleségével.

A merényletet ketten hajtották végre, az egyikük terepmintás dzsekijét azóta megtalálták, és DNS-mintát vettek róla. Nem sokkal a gyilkosság  után a rendőrség őrizetbe vett egy, a hatóságok előtt már régóta ismert csecsent, akiről feltételezik, hogy segített a tetteseknek a menekülésben. Az illető, aki Otto Kaltenbrunnere változtatta a nevét, elmondta, hogy az áldozatot árulónak tekintették, aki megérdemelte a halált. Szökése után ugyanis Iszrailov azzal vádolta a csecsen elnököt, hogy személyesen megkínozta őt, amiért fel is jelentette az Emberi Jogok Európai Bíróságán, de a keresetét eljárási okok miatt nem tudta végigvinni. Vádjait azonban tavaly megírta a The New York Times-ban.

Az ügyészségi szóvivő szerdán nem tudta megmondani, vajon az őrizetbe vettek között található-e a két feltételezett tettes, vagy csak bűntársakról van szó. Azt viszont leszögezte, hogy valamennyien csecsenek. Továbbra sem foglalt állást az illetően, hogy politikai gyilkosságnak tekintik-e az ügyet. "Erre nézve nincs semmilyen bizonyítékunk" - mondta Jarosch.

Az esettel mindazonáltal bő terjedelemben foglalkozik az osztrák sajtó. Kiderült, hogy az áldozat szerepelt azon a közel kétezer nevet tartalmazó, interneten is elérhető "halállistán", amelyet állítólag az orosz titkosszolgálat készített azokról a külföldön élő csecsenekről, akik ellen erőszakos cselekményeket - emberrablásokat vagy gyilkosságokat - terveznek. Az osztrák szövetségi alkotmányvédő és terrorelhárító hivatal (BVT) képviselője a Die Presse szerdai számában megerősítette, hogy a lajstromban megnevezettek közül többen az alpesi országban élnek menekültként.

A merénylet már eddig is fölöttébb kínos pillanatokat okozott az osztrák hatóságoknak. Sajtóértesülésekből kitudódott, hogy tavaly nyáron a BVT-nél önként feladta magát egy Artur K.-ként emlegetett ügynök, aki elmondta, hogy az "orosz kormány megbízásából" érkezett az országba, és az a küldetése, hogy visszavigye Csecsenföldre Iszrailovot, vagy ha nem megy, akkor ölje meg. Közölte azt is, hogy ha neki sem sikerül, Szlovákiában további két ember várakozik fedésben, hogy teljesítse a feladatot. Az ügynököt nem sokkal később kitoloncolták Ausztriából, felrakták a Moszkvára induló gépre.

Umar Iszrailov többször is védelmet kért a helyi hatóságoktól - legutóbb tavaly decemberben jelezte e-mailben, az a benyomása, hogy folyamatosan figyelik -, ám az osztrák szervek úgy ítélték meg, hogy a fenyegetettség nem elég "konkrét", következésképpen nem is intézkedtek. Ráadásul maga a belügyminiszter, Maria Fekter is "félretájékoztatásba" bonyolódott: beosztottai közlésével szöges ellentétben azt találta mondani, hogy azért nem nyújtottak védelmet Iszrailovnak, mert a családja elutasította a hatóságok felajánlását. Később kénytelen volt visszavonni kijelentését.

A sajtó becslése szerint hozzávetőleg húszezer, zömmel menedékjogért folyamodott csecsen él Ausztriában. Nagyon sokan közülük embercsempészek segítségével jutottak be az alpesi országba.