A világ legnagyobb, londoni székhelyű emberi jogi szervezete a BBC orosz nyelvű hírszolgálata által szerdán ismertetett, csaknem félszázoldalas jelentésében tette közzé felhívását. Az AI szemtanúkra hivatkozva megállapította: Csecsenföldön, Ingusföldön, Dagesztánban és Kabard-Balkárföldön válogatás nélkül esnek emberek gyilkosság áldozatául, túlzott mértékű az erőszak alkalmazása a hatóságok részéről, őrizetbe vett embereket megkínoznak és (időként) meggyilkolnak. A nyilvánvalóan minden törvényes felhatalmazás nélkül elfogottakat titkos börtönökben őrzik, az eltűntek hozzátartozóit pedig módszeres megfélemlítéssel kényszerítik hallgatásra - tette hozzá.

Az AI részben ez utóbbi tényezővel indokolta azt a véleményét, hogy nem pontosan nem állapítható meg a jogsértések száma. Moszkva korábban azt hangoztatta, hogy Ramzan Kadirov csecsen elnök uralma alatt helyreállt a stabilitás a két háborút is elszenvedett Csecsenföldön, ahol a második háború 1999-es kezdete óta a terrorizmusellenes hadművelettel járó korlátozások voltak érvényben. Ezeket idén áprilisban feloldották, annak jeleként tüntetve fel az intézkedést, hogy az élet visszatért a normális kerékvágásba. Röviddel később azonban néhány járásban újra bevezették a korlátozásokat.

Az AI jelentésében elismerte, hogy Kadirov uralma alatt - jóllehet nem egyszer az emberi jogok megsértése árán - Csecsenföldön alapvetően sikerült visszaszorítani a (fegyveres) szakadárokat, de megjegyezte: a szomszédos Ingusföldön a biztonsági erők önkényes és erőszakos fellépése a lázadók tevékenységének élénkülésével párosul.

Moszkva tavaly ősszel Junusz-Bek Jevkurov személyében új elnököt nevezett ki Ingusföld élére, akitől sokan a törvényesség helyreállítását remélték. Jevkurov júniusban súlyosan megsebesült egy öngyilkos robbantásos merényletben. A merénylet után Kadirov jelezte, hogy kész az ingusföldi lázadók elleni küzdelem élére állni, s könyörtelen bosszút ígért a Jevkurov elleni támadás miatt.