Számos fesztivál kérkedik kiválóságával, meghökkentő programjaival, lenyűgöző környezetével, lélegzetelállító fellépőkkel, de egyik sem tölti el akkora aggodalommal vegyülő kíváncsisággal az oda készülőt, mint a Burning Man fesztivál.

Az immár huszonhárom esztendeje minden évben az Egyesült Államok Nevada államának egy, az évezredek során sivataggá aszott sós tómedrében rendezett egyhetes rendezvény a legtöbb hasonszőrű fesztiválhoz képest valódi embert próbáló feladat. Itt ugyanis a bódulat, alkohol és kábítószerek helyett – vagy mellett – az elemekkel is meg kell küzdenie a kalandra vállalkozóknak.

Nappal 45 Celsius fokos hőség, éjjel 8-10 fokos hideg várja a bulizókat, akiknek lábát az alkálisós talaj marja (ezért csak zárt cipőt javasolt viselni a legnagyobb hőségben is), az egy hét alatt átlagosan két-három nagy erősségű homokvihart kell átvészelniük, s ha történetesen esne is némi eső, az is jobbára sáros égi áldás, a levegőben keringő óriási mennyiségű homok miatt.

Már épül a fesztivál helyszíne © burningman.com

Az eszmeiségét a fogyasztói kultúra abszolút kritikájaként definiáló Burning Man-en a kezdeti elképzeléseknek megfelelően semmit nem lehet pénzért vásárolni – kivéve jeget és kávét, amelyek bevételeit a szervezők karitatív célra fordítják. Tiltott mindennemű hirdetés és reklám, fizetős szolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység, az egész esemény alatt a gift economy (ajándék gazdaság) elvei érvényesülnek.

Eszerint a résztvevők bármit adhatnak egymásnak, de semmiért nem kérhetnek sem pénzt, sem egyéb ellenszolgáltatást. A belépőjegyekből, amelyek ára idén 240 és 360 dollár között mozog, a szervezők profitot nem termelnek. A befolyó összegekből a helyért és a kötelezően szükséges rendfenntartásért fizetnek Nevada államnak, támogatják a különböző művészeti törekvéseket, helyszíneket és kiépítik a fesztivál infrastruktúráját, amely mindenekelőtt a mobilvécéket jelenti.

Épül az ideiglenes város sugárútja © burningman.com

Mindezt úgy kell megoldaniuk, hogy a fesztivál után közvetlenül és a következő év tavaszán is rendkívül alapos vizsgáltnak veti alá a nyolc kilométer átmérőjű kör alakú területet az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága, amely semmilyen szennyezést nem enged a helyszínen hagyni.

Ez pontosabban azt jelenti, hogy aki a bulira megy, saját magának kell nem csak minden szemetét elszállítania, de szennyvizét és egyéb hulladékának szanálását is megoldania. A fesztiválon fellépő és megjelenő összes művész ingyen lép fel, hiszen semmiért nem kérhetnek pénzt, ennek ellenére minden évben tömegével érkeznek a résztvevők, mindenekelőtt a nyugati-parti sztárbandák, dj-k, vizuális zsokék és képzőművészek, hogy gyönyörködtessék a 40-50 ezer összegyűltet.

A buli ismertségét jól érzékelteti, hogy a lelkes partizók közt olyan sztárok is felbukkannak gyakran inkognitóban, mint Sting, Madonna, Paul Oakenfold, Nicole Kidman vagy Diane Keaton, hogy az évente játszó több tucat DJ-legenda közül ne is emeljünk ki senkit. A sajtópletykák szerint ráadásul a két Google-alapító, Sergey Brin és Larry Page – akik évente járnak a „Burn-re” és vállalatuk is támogatja a fesztivált – azért választotta Eric Schmidtet harmadik vezetőnek, mert ő volt a szóba jöhető jelöltek közül az egyetlen, aki részt vett már a civilizációból történő sivatagi kivonuláson.

A Burning Man „programja” ellentétben a legtöbb fesztiváléval - ahol a szervezés nagy részét teszi ki a booking, azaz a fellépők szerződtetése – a résztvevők aktivitásának és kreativitásának szüleménye, a színpadok, showk, előadások, performanszok, ajándékszolgáltatások, mind-mind a látogatóknak köszönhető. Ezért a burnerek (ahogy magukat nevezik) jelentős hányada komoly előkészületek után indul el Nevadába, hogy aztán egy hétig a résztvevők örömére nyisson hajmosó szalont, üzemeltessen mohito bárt, építsen mutáns járművet, adjon koncertet, süssön palacsintát, osszon krumplit, tartson jógakurzust, fessen testet és csináljon még ki tudja mi mindent, pusztán szívességből. Az ajándék gazdaság az alapítók szerint sem működőképes a mindennapokban, pusztán egy jó heccnek szánják, mely egy időre segít kiszakadni a mindennapok fogyasztásvezérelt létéből.

A parti madártávlatóból © playa-dust.com

Akit mindez nem riasztott el és úgy dönt nekivág a megpróbáltatásnak, annak komoly előkészületeket kell tennie.  Naponta  minimum tíz liter víz, megfelelő mennyiségű, tápértékű és vitamintartalmú élelmiszer, árnyék, védelem a homokviharok elől, porvédő maszk, zárt szemüveg, megfelelő lábbeli, amibe nem megy bele a homok és a só. Alkalmas ruha a forrósághoz és a hideg éjszakákhoz, az éjjeli látáshoz és láttatáshoz megfelelő fénytestek, törlőkendők a mosakodáshoz - mindezek nélkül el sem szabad indulni. S ezek csak az alapvető holmik.

A legszükségesebb tárgyak a sivatagi fesztivál túléléséhez © flickr.com

Igencsak jól jön a biztosítás is, ha ugyanis a sivatagból helikopterrel kell egy beteget elszállítani, csak a repülés tízezer dollárt kóstál. Érdemes felkészülni rá, hogy nincs sem mobil térerő, sem internet a partin, tehát igencsak nagy erénnyé válik a pontosság a megbeszélt találkozókkor, különösen a napközbeni hőségben.

A parti óriási területen zajlik, így a gyors közlekedés érdekében alapvető szükséglet egy jármű, erre vastag abroncsú kerékpár a legmegfelelőbb, de számtalan különleges építésű vagy átalakított jármű is részt vehet a közlekedésben. A mutáns kocsik közt szép számmal vannak nem kőolajat zabálók is. A hagyományos gépkocsi használat azonban tiltva van, a bulin csak megérkezéskor és távozóban lehet autókat és lakóbuszokat igénybe venni, s arra is jó odafigyelni, hogy a legközelebbi benzinkút több mint 40 kilométerre található.

A távolról jött partizók számára szép számmal hozzáférhetők kölcsön biciklik a legközelebbi nagyvárosban, a 150 kilométerre fekvő Renóban, vagy korlátozott számban a helyszínen, de csak azoknak, akik a drótszamarakat jókor lefoglalják a neten.

Idén a Burning Man ideiglenes homokvára augusztus 31. és szeptember 6. között áll majd. A sivatagi partin egy hét fős magyar brigád is részt vesz: négy lány és három fiú. Arról pedig, hogy milyen egy héten át a sivatagban túlélni s közben még jól szórakozni, majd szombat éjjel búcsúzóul elégetni a fogyasztó társadalom minden bűnét jelképező 25 méteres  faszobrot ötvenezer társunkkal – részletesen  beszámolunk  a fesztivált követően. Feltéve, hogy túléljük.