A görög parlament csütörtökön délután megszavazta az összesen évi 30 milliárd eurós megtakarítást hozó megszorító intézkedéseket, amiért cserébe az ország 110 milliárd eurós kölcsönre számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. A kormány tervezett lépései között a bérek és nyugdíjak csökkentése, valamint az adók emelése szerepel.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy a demokrácia próbatétel előtt áll, és Görögország jövője a tét. Pénzügyminisztere szerint az államcsőd és a májusban esedékes államadósság-törlesztés felfüggesztésének elkerülésére a EU-tól és az IMF-től való hitelfelvétel az egyetlen esély. Jeórjiosz Papakonsztantinu hangsúlyozta: a görög államkincstárban nincs elegendő pénz ahhoz, hogy újrafinanszírozzák a május 19-én lejáró 9 milliárd eurónyi államkötvényt.

Londoni elemzők a görög válság kapcsán "járványveszélytől" tartanak. Vezető londoni hitelminősítő és befektetési házak csütörtöki helyzetértékelései szerint több nyugat-európai és euróövezeti bankrendszerre is átterjedhet a görög szuverén adósságválság járványos hatása, a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő csütörtöki londoni elemzésében Portugáliát, Spanyolországot, Olaszországot, Írországot és Nagy-Britanniát nevezte meg. Közép-Kelet-Európában az elemzők szerint "nem érett meg a helyzet" a görög járvány teljes körű átterjedésére, mivel a térség makromutatói sokkal jobbak, mint a sebezhető eurótagállamokéi.     

Az IMF első vezérigazgató-helyettese csütörtökön bejelentette: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folytat semmilyen tárgyalást Spanyolországgal vagy Portugáliával egy lehetséges pénzügyi támogatásról. Pénzügyi körökben elterjedt hírek szerint ugyanakkor a jövő héten az IMF szakértőinek egy csoportja Spanyolországba utazik azzal a céllal, hogy elemezzék az euróövezeti ország helyzetét.     

A francia sajtó "európai káosztól" tart. A halálos áldozatokkal járó athéni zavargások után a francia napilapok csütörtökön egyöntetűen amiatti aggodalmukat fejezték ki, hogy a görög válság átterjed a többi eladósodott európai országra, és a monetáris unió szétesését okozza. Francois Fillon kormányfő szerint azonban az euró elleni "spekulatív támadás" bukásra van ítélve, mert az eurózóna "szilárd".

A francia elnök és a német kancellár is az euróövezet egysége és stabilitása mellett tett hitet, és az eurózóna költségvetési ellenőrzésének "hatékonyabb szankciókkal" történő megerősítését sürgette az uniós vezetőkhöz, Herman Van Rompuy-hoz, az Európai Unió soros elnökéhez és José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez intézett közös levelében. Elutasítotják annak lehetőségét, hogy egy tagállamot kizárjanak a monetáris unióból, valamint elkötelezik magukat az euróövezet "egységének, stabilitásának és szilárdságának" megőrzése mellett. Hangsúlyozták: az európai "közös valuta közös ügy", s "minden tagállam felelős a teljes euróövezet stabilitásért".

Angela Merkel kancellár a jelek szerint csatát nyerhet a német parlamentben. A német Bundestag szerdán kezdte meg a Görögország megsegítésével kapcsolatos nemzetközi megállapodást támogató, illetve a német szerepvállalást körvonalazó törvénytervezet vitáját, s csütörtökön, az egész napos lázas alkudozások nyomán erősen megnövekedett annak valószínűsége, hogy a kormány törvénytervezete nagy többséggel kap zöld jelzést a Bundestagban pénteken sorra kerülő szavazás során. Németország az elkövetkező három évben összesen 22,4 milliárd euróval vesz részt a 110 milliárd eurós nemzetközi támogatási csomagban.

Londoni elemzők úgy vélik, hogy a görög válság miatt nehezebbé válthatnak az új magyar kormány tárgyalásai is a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val. Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport értékelése szerint "egyértelműen csak kezdeti alkupozíciónak", és nem végső döntésnek tekinthetők a 4,5-6,5 százalék közötti idei államháztartási hiánycélról szóló nyilatkozatok. Az MNB elnöke körüli helyzetről a cég megállapítja: Simor András jogi státusa meglehetősen szilárd, és a jegybank vezetőjét nem lehet eltávolítani az EU és az euróövezeti központi bank (EKB) előírásainak megsértése nélkül.

Csütörtökön a forint az ideges nemzetközi piaci hangulatban gyengült és széles sávban ingadozott. Az eurót délután fél ötkor 280,14 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a szerda délutáni 278,55 forint után. Kedden délután még 273 forinton állt a jegyzés. A svájci frank jegyzése 199,21 forint volt 194,54 forint után, jegyzése 200 forint felett is járt egy kis időre csütörtökön.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3, 5 és 15 éves kötvény aukcióján megugrottak a hozamok, ez azonban nem okozott meglepetést a görög válság okán az elmúlt tíz napban tapasztalt és csütörtökön nagy ütemben folytatódó piaci hozamemelkedés miatt. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 319,23 pontos, 1,38 százalékos csökkenéssel zárt csütörtökön, elemzők szerint eladási "boom" van, lényegében a görög válságtól való félelem irányítja a piacot.