A szavazólapokkal kapcsolatban a Magyar Remény Mozgalom azonnal kiadott egy közleményt, amelyben kifejtik, hogy a választási meghívók "amolyan bábeli zűrzavarra emlékeztető stílusban kerültek kiküldésre. ... Ezzel a szerb állam megmutatta, hogy az egyenrangú nyelvhasználat témájában semmivel sem különb, mint Szlovákia". 

A vajdasági magyaroknak részleges kulturális autonómiát biztosító Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 35 tagjának megválasztásában jelölteket indító mozgalom attól tart, hogy a szerbül gyengébben beszélő magyar polgárok a meghívó alapján nem biztos, hogy tudni fogják, hol kell leadniuk voksukat a választásokon.

Muskinja Heinrich Anikó, a szerbiai emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium államtitkára szerint a cirill betűs címek azért kerültek az értesítőre, mert túl rövid volt az idő arra, hogy lefordítsák a szavazóhelyek címét. Elmondta, hogy a járási jogkörű községek nyomtatták ki az értesítéseket, a szavazóhelyekre vonatkozó adatokat pedig eleve szerb nyelven, cirill betűvel írva kapta meg a minisztérium a községektől. Ez az adat minden kisebbségi közösségnél egyformán cirill betűkkel lett feltüntetve.

Az államtitkár elmondta, hogy a községek és a minisztérium közötti levelezési nyelv eleve a cirill írásmódú szerb, ezért a szavazóhelyekre vonatkozó adatok ugyanígy érkeztek meg a minisztériumba, és miután azokat jóváhagyták, szintén szerb nyelven, cirill írásmóddal küldték vissza a községeknek. Muskinja Heinrich Anikó szerint a számítógépes rendszer nem teszi lehetővé ezeknek az adatoknak az automatikus fordítását, és az értesítések lefordítása csupán úgy lett volna lehetséges, ha azokat külön-külön egyenként lefordítják. Ehhez azonban nem voltak adottak a feltételek. Ugyanakkor az értesítés nyelve az adott kisebbségi közösség nyelve.