Yves Leterme leszögezte: az uniós munkában nem fogja éreztetni a hatását az, hogy az országnak a hó eleji választások nyomán várhatóan csak hónapok múlva lesz új kormánya. Mint mondta, az előkészítő munka már évek óta tart, és problémamentesen haladt a belga belpolitikai fejlemények idején is.

Leterme kormánya áprilisban lemondott, mert a két - különböző nyelvű - nagy régió, Flandria és Vallónia pártjai nem tudtak megegyezni egy fontos nemzeti intézményi kérdésben, a Brüsszel környéki választókerület kialakításában. Azóta az országot ügyvezető kormány irányítja, és bár nemrégiben megtartották az előre hozott választásokat, ezek nyomán csak ősszel várható kormányalakítás.

"Nem lehet kétség afelől, hogy Belgium teljesen felkészült az uniós elnökségre, függetlenül attól, ki irányítja a kormányt a következő hónapokban" - fogalmazott most Leterme, akinek flamand kereszténydemokrata pártja nem a legerősebbként került ki a mostani választásból. Hozzátette: az elnökség feladata elsősorban az uniós döntések irányítása és megkönnyítése.

Ami az elnökség féléves programját illeti, a belga illetékesek értésre adták, hogy az a folyamatosságot képviseli a spanyol-belga-magyar időszak közepén. Továbbra is kiemelt kérdés a gazdasági válság leküzdése, valamint az EU intézményrendszerét korszerűsítő, tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződés gyakorlatba ültetése. Mint Steven Vanackere külügyminiszter elmondta, megkülönböztetett hangsúlyt fektetnek a bel- és igazságügyi együttműködés fokozására, továbbá az unió úgynevezett külső dimenziójára, benne a további bővítésre is. Horvátországgal már előrehaladott állapotban vannak a csatlakozási tárgyalások (bár belépési céldátumot még nem tűztek ki), és a tagországok állam- és kormányfőinek múlt heti döntése alapján kezdődhetnek a tárgyalások Izlanddal is. Külön figyelmet szentel a következő hónapokban az EU a nemzetközi stratégiai partnereivel szemben fennálló kapcsolatainak elemzésére, illetve mélyítésére.

A fő hangsúlyt a belga félévben is a gazdasági válság következményeinek enyhítése, illetve a pénzügyi stabilitás megteremtése kapja. Mint a belga illetékesek kiemelték, az eddigi törekvések folytatása mellett új lendületet kívánnak adni az európai szabadalom kidolgozásának, amely szerintük kulcsfontosságú a kis- és középvállalkozói szektor helyzetének javításához.

Leterme-ék megerősítették azt is, hogy az unió életének irányításában a belga elnökség kellő teret kíván hagyni a volt belga kormányfő, jelenleg az uniós állam- és kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuynek, a külügyek terén pedig a kiszélesített jogkörű Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek.