Herman Tjeenk Willinknek az a feladata, hogy valamennyi párttal folytasson megbeszéléseket, majd - mint a királynő szerdai sajtóban idézett közleménye fogalmaz - "tájékoztassa az uralkodót a megteendő lépésekről". Hollandiát február vége óta ügyvezető kormány irányítja. A pártok a júniusi választások eredményei alapján több koalíciós formációról tárgyaltak már, de egyelőre egyikről sem sikerült megállapodniuk.

A legnagyobb gondot az okozza, hogy nehezen megkerülhetőnek tűnik az iszlámellenes nézeteiről ismert Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV), amely a választásokon jelentősen előrelépett korábbi szerepléseihez képest, és a harmadik legnagyobb parlamenti erő lett. Jóllehet mind a vezető bal-, mind a jobboldali pártok tettek kísérletet olyan koalíció alakítására, amelynek a PVV is részét képezi, nem sikerült közös programot kidolgozniuk.

A legfrissebb közvélemény-kutatások ráadásul azt mutatják, hogy miközben csökkent a támogatottsága valamennyi szóba jöhető koalíciós összetételnek, a Szabadságpárt egy új választás esetén jelentősen növelhetné képviselőinek számát. A júniusi választást a jobboldali liberális erő, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nyerte a Munkapárt (PvdA) előtt, de a 150 fős parlamentben szerzett 31, illetve 30 képviselői helyük azt jelenti, hogy legalább hárompárti kormányt kell alakítani. Az eddigi legnagyobb erő, Jan Peter Balkenende Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) csak a negyedik legnagyobb erő lett.

A legutóbbi koalíciós tárgyalások a VVD, a CDA és a PVV között folytak, de a múlt héten összeomlottak, sajtóbeszámolók szerint azért, mert a CDA-n belül jelentősen megnövekedett a populistákkal kötendő szövetség ellenzőinek száma. A királynő ezt követően konzultációkat folytatott a pártok vezetőivel és másokkal, és ezek alapján döntött Tjeenk Willink megbízásáról. Tjeenk Willink az alkotmány által létrehozott tanácsadói testület, az államtanács alelnöke, korábban a PvdA tagja volt.