szerző:
Bálint Csaba
Tetszett a cikk?

Az elmúlt néhány év sikeres rendőrségi akciói után sem békére, hanem elhúzódó bozótharcra készülhet a Szerbia.

Dejan Sztojanovics „Keka”, egy belgrádi bűnözői csoport feje fenyegette meg a szerb labdarúgó válogatott kapusát Vladimir Sztojkovicsot, miután engedélye nélkül igazolt a portugál Sportingból a belgrádi Partizánba – írja a Blic című szerb napilap. A lap értesülései szerint „Keka” jelenlegi búvóhelyéről, Dél-Amerikából üzent a kapusnak. A bűnöző ugyanis az utóbbi egy évben a térség országaiban rejtőzködik, és onnan irányítja kábítószercsempész csoportját is.

A maffiavezér kiveszi a részét a nagy múltú Crvena Zvezda játékoseladásaiból származó bevételből is, valamint egyes játékosok nem hivatalos menedzsereként is tevékenykedik. Sztojanovics feltehetően több millió eurót keresett már a Crvena zvezda révén, és a szerb válogatott kapus Sztojkovics transzferéből is részesülni akart – írja a Blic rendőrségi forrásaira hivatkozva. „Átigazolás helyett azonban a kapust kölcsönbe adta a Sporting, így Keka nem keresett rajta, ezért fenyegette meg a játékost. A történet pedig végül a szerb focihuligánok megrendezett balhéjával folytatódott Genovában” - írja informátorát idézve a lap.

Mint arról már a hvg.hu is beszámolt, a botrányba fulladt genovai szerb-olasz Eb-selejtező előtt a drukkerek majdnem meglincselték a kapust, akit végül játékostársai védtek meg. Sztojkovics az incidens miatt nem vállalta a játékot az olaszok ellen, a hazaúton pedig a szerb rendőrség terrorelhárító egységének védelmét élvezte.

Dejan Sztojanovics „Keka” jól ismert név a szerb alvilágban, az ő számlájára írják többek között az FK Bezsanija elnökének megölését is, de távollétében is számos ügyben folyik ellene jelenleg is eljárás. 1998-ban négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték lőfegyverrel való visszaélés miatt, de a gyilkosság vádját végül ejtették.

„Sztojkovics érkezése a Partizánba csak az egyik oka a genovai eseményeknek, de egészen biztos, hogy nem az egyetlen. Számos, az alvilágban jól ismert befolyásos személy került a rendőrség látókörébe, akiknek szerepét még vizsgálja a rendőrség” - idézi rendőrségi forrását a Blic. A meg nem nevezett informátor szerint szerb és montenegrói bűnözőkről van szó, akik a háttérből irányítják a szerb futball körüli eseményeket a meccsek megbundázásától, a szurkoló csoportok irányításán át egészen a játékosok eladásáig.

A hatóságok előtt ismert, hogy néhány szerb klub vezetése közvetlen kapcsolatban volt Darko Sarics drogbáróval is, aki ugyancsak külföldön rejtőzködik az őt drogcsempészetért és pénzmosásért üldöző szerb hatóságok elől. „Az ő érdeke is az, hogy Szerbia minél gyengébb legyen, minél több botrány legyen az utcán” - mutatott rá a Blic rendőrségi forrása az összefüggésekre.

Belehaltak a fociba
1999 és 2006 között 11 a szerb futballban tevékenykedő ember halt meg: klubelnökök, tulajdonosok, és szövetségi tisztviselők. Kilencet megöltek, kettő öngyilkos lett. Mindannyuk halála a szerb labdarúgást megszálló szervezett bűnözéssel hozható kapcsolatba.

Saját klubjuk is volt a kiskirályoknak

A maffia és a foci kapcsolata nem újdonság Szerbiában, a kilencvenes években egy alvilági leszámolásban életét vesztett Arkannak nemcsak magánhadserege, hanem saját klubja is volt. Az FK Obilics a szerb első osztály újoncaként volt képes bajnokságot nyerni 1998-ban. A csapat útját persze pénzzel és fegyverrel is egyengették. A legkeményebb években a maffia döntött a szerb válogatott keretéről is, hiszen egy-egy játékos értékét növeli a válogatottság, az így felértékelődött játékosok eladásával pedig nagy összegeket kerestek. A zavaros ügyletekbe a szerb futball több köztiszteletben álló szereplője is belekeveredett, többek között Dragan Dzsajics, a jugoszláv válogatott egykori legendás szélsője is bemocskolta a nevét.

A szerb futballt megszálló maffia leginkább a szurkolókon keresztül tud beleszólni az országban zajló folyamatokba. Ha kell, szét tudják veretni az egész szerb fővárost, ahogy az az idei belgrádi melegfelvonulás alkalmával is történt. Az, hogy a rendkívül erős szurkolói csoportosulások közvetlenül is beleszólhatnak Szerbia életébe, már bebizonyosodott, hiszen Szlobodan Milosevics megbuktatásából is kivették már a részüket. A 2000 októberében lezajlott utcai harcok egyik vezetője volt például Ivan Bogdanov, aki Genovában is vezette a rendbontást. Hogy milyen sok támogatója van az efféle erőszaknak, jól látszik abból is, hogy néhány nap alatt közel 30 ezer ember csatlakozott a Bogdanovot támogató Facebook-csoporthoz.

Bogdanov a maffia embere?

A huligánokra sokszor és sokan számíthattak már a „változások idején” a Balkánon. Horvátországban is mindig kivették a részüket a politikacsinálásból. Tudjman elnök, akiről köztudott volt, hogy szereti a labdarúgást, többek között az ő támogatásuknak köszönhette hatalmát. Igaz, a Bad Blue Boysszal hamar véget ért a románc, miután a zágrábi csapatot a kommunista színezetű Dinamóról előbb HASK Gradjanskira, majd Croatia Zagrebre nevezték át.

Szervezett támadás az állam ellen

A Blicnek nyilatkozott Zoran Jakovljevics volt ügyész is, aki úgy véli, az idei Meleg Méltóság Menete bebizonyította, hogy a közbiztonság meggyengült az országban. A volt ügyész elmondta a lapnak, hogy a korábbi nyomozások során „egy ismert szerb csapat” irodáiban nemcsak számos fegyvert, hanem videofelvételeket és jegyzeteket is talált a rendőrség, amelyekben a klubhoz ismeretlen csatornákon érkező pénzekről szerepeltek feljegyzések. A felvételeken pedig, amelyek feltehetően további elemzés céljára készültek, a rendőrség egységei szerepeltek bevetés közben.

„Már akkor világossá vált, hogy azok, akik a szurkolói-, klerofasisza- és szkinhed csoportok mögött állnak, elemzik a rendőrség akcióit, hogy a későbbiekben hatékonyan tudjanak ellenállni az utcákon” - mondta a volt ügyész. Szerinte ugyan fontos elfogni a focihuligánok és a nacionalista mozgalmak vezetőit, de nem kevésbé fontos látni azt is, hogy ez nem feltétlenül oldja meg a problémát, hiszen azok, akik a huligánokat pénzelik, az elégedetlen, munkanélküli tömegek felé is fordulhatnak.

A szervezettség egyébként a belgrádi melegfelvonulás ürügyén kirobbant zavargásokban is megmutatkozott, hiszen a híradások rendre arról számoltak be, hogy a rendőrség erőit a város több pontján támadták meg a rendbontók, akik megpróbálták egy-egy helyszínre kötni a rendőröket. A zavargások közben előállított hangadók több mint fele, mint kiderült, nem a szerb fővárosban él, azaz a randalírozók nagy számban érkeztek vidékről, ami ugyancsak kivételes szervezettségre utal. Az elmúlt néhány év sikeres akciói után tehát nem békére, hanem elhúzódó bozótharcra készülhet a Szerbia.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!