A Komszomolszkaja Pravda című lap kiderítette, hogy az ötlet az Altaj Fiatal Újságírói elnevezésű szervezetben született, s a megvalósítást Sztyepan Karaszev szintén ifjú vállalkozó és a Gyerekeket Támogató Alapítvány vállalta. Kraszev mintegy 130 ezer forintnyi összeget fektetett az exkluzívnak nevezhető övek elkészítésébe. A holmit számos színben, minőségben és stílusban kínálják, de összesen csupán 60 darab került a boltokba.

Karaszev a lapnak elmondta: néha őt is elverte a papája nadrágszíjjal, s azóta is úgy gondolja, hogy ez igazságtalanság és hiba volt. Egy idős asszony egy boltban az öveket nézegetve azt mondta: nem nagy dolog, hogy néha elverik a gyerekeket, lám hány űrhajós és tudós nőtt fel így. A feliratos öveket sokan nézegetik, s bár az ára elérhető - mintegy hatezer forintba kerül darabja -, még egy sem kelt el. Az ötletgazdák azonban bizonyos értelemben elérték céljukat: azokban a boltokban, ahol megjelentek az érdekes szíjak, azóta megállás nélkül folyik a szenvedélyes "társadalmi" vita arról, hogy lehet-e, szabad-e néha elnáspángolni a csemetéket.