Amint csak lehetséges, el kell érnünk a "két állam" megoldáshoz - mondta a kancellár, hozzáfűzve: elképzelhető, hogy a megállapodást szakaszosan érik el, és nem a nemzetközi közösség által eddig szorgalmazott átfogó megállapodás keretében.

Merkel sürgette Izraelt, hogy teljesítse a palesztin követeléseket és fagyassza be a telepépítéseket Ciszjordániában. "Ha a végén a befagyasztás elvezet a békéhez, az ellensúlyozni fogja az (Izraelben) esetlegesen fellépő fájdalmat" - vélte a kancellár.

Merkel ugyanakkor nem zárta ki, hogy az Izraelt fenyegető Irán ellen további szankciókra kerüljön sor. Irán veszélyezteti a békét és Izrael biztonságát, sőt, az egész Közel-Keletet agresszív politikájával. Amennyiben Teherán továbbra is kitér az atomprogramjáról szóló tárgyalások elől, elkerülhetetlenek további szankciók - mondta.

A német kancellár szólt az egyiptomi helyzetről is, méltatva a hadsereget, amiért visszafogottan áll a válsághoz. "Fontos jel volt a hadsereg megszólalása, hogy az embereknek joguk van tüntetni." Merkel felszólalásában köszönetet mondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek a közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéért, egyúttal hangsúlyozta, hogy hiányosságok is vannak, amelyekkel foglalkozni kellett volna. - Az egyiptomiaknak joguk van ahhoz, hogy véleményt mondjanak a visszás helyzetről. Támogatásuk nem függhet attól, hogy mekkora tiszteletet érdemel Mubarak a régióban játszott szerepéért  - mondta Merkel.