Westerwelle személyében először járt német külügyminiszter Iránban azóta, hogy 2005-ben Ahmadinezsád került hatalomra. A berlini tájékoztatás szerint a külügyminiszter az "emberi és polgári jogokról" tárgyalt az iráni elnökkel. Teheránban az Európai Unió iráni politikájának kudarcaként értékelték Guido Westerwelle villámlátogatását.

Haszan Gasgavi iráni külügyminiszter-helyettes emlékeztetett arra, hogy az európai uniós tagállamokból évek óta nem utaznak miniszterek Iránba. Hozzátette, hogy Westerwelle látogatása az illetékes uniós tanács döntésének egyfajta megsértése volt.

A német diplomácia vezetője találkozott nemrég kinevezett iráni kollégájával, Ali Akbár Szálehivel is. Közös sajtótájékoztatójukon Szálehi azt állította, hogy Westerwelle látogatásának célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése volt, s döntöttek további találkozók beütemezéséről. A német külügyminiszter viszont igyekezett kisebbíteni a találkozó jelentőségét, mondván, hogy nem tárgyaltak "nagy dolgokról", a cél csupán az ismerkedés volt.

Westerwellével együtt tért haza az a két német újságíró, akiket tavaly októberben börtönöztek be Iránban, s az iráni nemzetbiztonság ellen elkövetett bűncselekmény vádjával húsz havi szabadságvesztésre ítéltek. Az újságírók "bűne" az volt, hogy interjút készítettek egy házasságtörésért megkövezésre ítélt iráni nő fiával és ügyvédjével. Büntetésüket szombaton változtatták meg fejenként 500 millió rial (mintegy 50 ezer dollár) pénzbírságra.

Egy névtelenül nyilatkozó német kormánytisztviselő közlése szerint az újságírókat rossz körülmények között tartották fogva, mindketten súlyos pszichológiai sérüléseket szenvedtek. Az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió politikai és gazdasági szankciókkal sújtja Iránt vitatott atomprogramja miatt.