Recep Tayyip Erdogan egy szerda esti interjúban azt mondta, "vallásos hitünk nem akadálya annak, hogy demokráciában éljünk, és ugyanígy a demokratikus berendezkedés nem gátol minket vallásos hitünkben". Az Erdogan vezette iszlámbarát kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) immár kilencedik éve irányítja Törökországot. A török ellenzék szerint viszont "lopakodó iszlamizálás" zajlik; mint mondják, az Erdogan-féle vezetés a világi állam elveinek folyamatos lemorzsolásával, az igazságszolgáltatás és a sajtószabadság elleni támadásokkal lopva iszlamizálja a török társadalmat. 

Politikai elemzők szerint Törökország mint egy iszlamista mozgalomból eredő csoport vezette világi köztársaság modellként szolgálhat az arab világ azon országai - Tunézia, Egyiptom, Líbia - számára, ahol jelentős politikai változások zajlanak ezekben a hetekben-hónapokban. 

Erdogan az interjúban "nagyon aggasztónak" nevezte a líbiai helyzetet. Kijelentette ugyanakkor, Törökország ellenzi, hogy büntetőintézkedéseket vezessenek be az észak-afrikai ország ellen, mert szerinte egy ilyen lépés magában hordozza azt a veszélyt, hogy a szankciók a líbiai népet fogják sújtani. "Nem helyes kapkodva cselekedni egy ilyen helyzetben" - mondta. 

Az amerikai külügyminisztérium és az Európai Unió is jelezte, fontolóra vette, hogy szankciókat vet ki Moammer Kadhafi ezredesre, Líbia vezetőjére és a rezsim tagjaira, miután a líbiai vezetés erőszakot alkalmazott a kormányellenes tüntetőkkel szemben. Törökország az elmúlt napokban több mint ötezer állampolgárát menekítette ki az észak-afrikai arab országból. Líbiában nagyjából 25 ezer török él.

Az arab országokból érkező híreket itt olvashatja.