A vizsgálat eredményei a három évtizedes szerződés nagyfokú népszerűtlenségét mutatják, ugyanakkor azt is, hogy az egyiptomiak derűlátóan tekintenek a jövőbe, nagyobb demokráciára számítanak a Hoszni Mubarak elnök hosszú uralmát február 11-én megdöntő, 18 napos népi felkelés után. A tekintélyelvű vezető bukása és a demokratikusabb rendszer azonban veszélyeztetheti a szomszédos Izraelhez fűződő viszonyt. 

Az összes megkérdezettnek csupán a 36 százaléka helyesli a békeszerződés fenntartását. A felbontást támogatók aránya az alacsonyabb jövedelműek körében 60, a magasabb jövedelműeknél 45 százalék volt. A felsőiskolát végzettek 40 százaléka foglalt állást a szerződéssel szemben. A válaszolók túlnyomó többsége támogatja a Mubarakot félreállító hadsereget, amely most az országot ellenőrzi. A novemberre tervezett elnökválasztás jelöltjei közül Amr Músza, az Arab Liga főtitkára bizonyult a legnépszerűbbnek: 89 százalék mondta őt nagyon vagy valamelyest favoritnak. 

Az Egyesült Államok elfogadottsági szintje továbbra is alacsony, csak 20 százalék tekint rá pozitívan, bár ez is némi javulás a tavalyi 17 százalékhoz képest. Csupán 15 százalék vélekedett úgy, hogy Egyiptomnak szorosabb kapcsolatokat kellene ápolnia az Egyesült Államokkal, míg 43 százalék úgy gondolta, hogy a két ország bizonyos távolságot tarthatna egymástól. 

A felmérésben szereplő egyiptomiak többsége azt akarja, hogy a Korán legyen a törvények forrása. A vizsgálat eltolódást mutat a vallási konzervativizmus felé s azt, hogy az egyiptomiak nem ellenzik vallási párt bevonását egy jövőbeli kormányba, jóllehet csak 31 százalékuk rokonszenvez muzulmán fundamentalistákkal. A közvélemény-kutatás ezer egyiptomi megkérdezésével készült március 24. és április 7. között, plusz-mínusz 4 százalékos hibahatárral. Az eredményeket hétfőn hozták nyilvánosságra.