Bár az EU belügyminisztereinek tegnapi soron kívüli ülését a magyar EU-elnökség eredetileg a tunéziai menekültkérdés miatt hívta össze, a csütörtöki találkozón a jelenlegi schengeni szabályok esetleges módosítása, illetve gyakorlati alkalmazása lett a központi téma.

„Egyértelmű álláspontja volt valamennyi miniszternek, hogy a személyek szabad mozgása az unió területén az EU egyik legfontosabb vívmánya, és ezt meg kell őrizni” – mondta az ülésen elnöklő Pintér Sándor, többször is hozzátéve, hogy a többség véleménye szerint a belső határellenőrzést nem szabad egyes tagállami döntések alapján visszaállítani, mert ez láncreakciót indíthat el és megingathatja a tagállamok egymás iránti bizalmát. „Nem megvédeni kell a schengeni rendszert, mert nincs rászorulva erre, hanem megerősíteni” – mondta Pintér Sándor a Bruxinfo szerint.

A miniszterek között szintén nagy volt az egyetértés arról, hogy erősíteni kell a schengeni övezet külső határvédelmét és részletesebben kell szabályozni azt, hogy melyik tagállam mikor és hogyan állíthatja vissza a belső határellenőrzést. „Egyértelműbbé kell tennünk a szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok ne tehessenek egyoldalú és aránytalan lépéseket” – mondta az Európai Bizottságot képviselő Cecilia Malmström belügyi biztos.

Malmström és Pintér a belügyminiszterek találkozóján

MTI/EPA

A bizottság az új menekültügyi stratégia részeként május 4-én egy olyan tervet vázolt fel, amely – "objektív kritériumok alapján, a közösségi módszer tiszteletben tartásával" – megengedné a belső határellenőrzés koordinált, ideiglenes visszaállítását bizonyos kritikus helyzetekben, végső lehetőségként. A kérdés azonban éppen az, hogy mi számít kritikus helyzetnek, illetve ki – a tagállam, vagy esetleg az uniós miniszterek tanácsa – dönthet majd az ellenőrzések átmeneti visszaállításáról. A részletekről leghamarabb a június 24-i miniszteri csúcson születhet bármiféle döntés. A schengeni övezetben egyébként kivételes esetekben – mint ahogy az a 2006-os német focivébén, illetve a 2008-as svájci-osztrák Eb-n is megtörtént – a tagállamok már eddig is visszaállíthatták az átmeneti ellenőrzést a határon, amikor a közrend veszélybe került.

Több állam egy percet sem várna a szigorítással

A schengeni övezet térképe

AP/ Vadim Ghirda

A menekülthullámmal, illetve a schengeni szabályozással kapcsolatos problémák azután kerültek a figyelem központjába, hogy Franciaország és Olaszország vitába keveredett egymással és a schengeni szabályok módosítását kérte. Róma ugyanis turistavízumot adott ki hozzávetőleg 20 ezer Olaszországba érkezett – de inkább Franciaország felé tartó – tunéziai menekültek, mire Párizs válaszul kilátásba helyezte, hogy délkeleti határán visszaállítja az ellenőrzést. Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő később félretette nézeteltéréseit, és közös levélben kérte az EU-t a schengeni szabályok szigorítására, átalakítására.

Az év eleje óta hozzávetőleg 26 ezer menekült érkezett Olaszországba a tengeren, közülük 23 ezren fiatal tunéziaiak, akiknek nincs reményük arra, hogy politikai menedékjogot kapjanak - írja összefoglalójában a német Spiegel. A lap szerint az EU-ban tavaly megközelítette a 190 ezret a menedékkérők száma, ebből akkor alig több mint hatezer jutott Olaszországra. Április végén a francia és olasz állásponthoz közelítve Németország is a schengeni rendszer reformját javasolta.  

Dánia eközben máris lépett, az ország a tervek szerint két-három héten belül visszaállítja az ellenőrzést a svéd és a német határon. A dán belügyminiszter tegnap Brüsszelben arról beszélt, hogy nem is a személyeket ellenőriznék, hanem a szevezett bűnözői bandák tevékenységének megerősödése miatt a vámellenőrzést állítanák vissza. Ennek ellenére Németország továbbra is élesen kritizálta a dán terveket, Guido Westerwelle német külügyminiszter erről telefonon is beszélt dán kollégájával.

Pénteken az osztrák belügyminiszter is arról beszélt a Kurierban megjelent interjújában, hogy Ausztria elképzelhetőnek tartja az ellenőrzés visszaállítását az olasz határon a menekülthullám miatt, sőt, a legerősebb svájci párt, a jobboldali Svájci Néppárt vezetője már azt vetette fel, hogy mivel nem uniós tagállam, Svájc könnyen ki is léphetne a schengeni övezetből. Christoph Blocher az MTI beszámolója szerint azt mondta, hazája hibát követett el, amikor feladta a bevándorlási politika irányítását.

Régóta készül a közös menekültügyi rendszer

Az EU már 2009-ben döntött arról, hogy 2012-ben be kell vezetni egy közös menekültügyi rendszert, de ennek részletes szabályaira a bizottság csak ezentúl tesz majd javaslatot. "A menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény aláírása után hatvan évvel itt az ideje, hogy az EU megerősítse abbéli elkötelezettségét, hogy védelmet kínál minden, a területére érkező üldözött harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek" – olvasható a migrációról kiadott május 4-i bizottsági közleményben.

"Azt a közelmúltbeli események egyértelműen megmutatták, hogy az EU továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe migrációs politikája kialakítása során. Világos példája ennek egyes külső uniós határszakaszok – nevezetesen a dél-mediterrán határok és a Görögország és Törökország közötti szárazföldi határ – gyengesége. Intézkedéseket kell hozni annak megakadályozására, hogy az illegális migránsok, akiket gyakran gátlástalan bűnözői hálózatok zsákmányolnak ki, tömegesen az EU-ba érkezzenek" – teszi hozzá a közlemény.

Az EU nem segíthet a leginkább érintett tagoknak

Bár a dokumentumban a bizottság hosszasan sorolja, milyen rövid távú intézkedéseket hozott az észak-afrikai menekülthullám kezelésére, hozzáteszi, hogy nem tudja megoldani az egyes tagállamok problémáját. "Jóllehet a jelenlegi válság megerősíti, hogy európai szinten nagyobb szolidaritásra és a felelősség jobb megosztására van szükség, el kell ismerni, hogy az EU nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy segítsen a nagyszabású migrációs áramlásoknak leginkább kitett tagállamoknak" – olvasható a közleményben.

A megállapodás emlékműve Schengenben: máris rozsdásodik

Wikipedia

Az uniós belügyminiszterek tegnapi ülésén Cecilia Malmström belügyi biztos azt mondta, hogy ma óriási különbségek vannak a tagállamok menekültpolitikájában. „Egyazon menedékkérő ugyanazokra az indokokra hivatkozva egyik tagállamban 70-75 százalék eséllyel kap menedéket, míg egy másikban még 1 százalékosnál is kisebb eséllyel. Mindez az Európai Unión belül, amelyben azonosak az értékek és az előírások” – fogalmazott Malmström, aki szerint az eltérések visszaélésekhez vezetnek, zavart okoznak, növelik a költségeket és az emberi szenvedéseket. A biztos hozzátette, reménykedik benne, hogy a nyárig politikai megállapodás születik a közös menekültügyi rendszer felállításáról.