A kormányfő azt mondta, hogy a megegyezésnek tükröznie kell az 1967 óta megváltozott demográfiai realitásokat, s hogy Nagy-Tel-Aviv és Kelet-Jeruzsálem zsidók által sűrűn lakott, valamint a stratégiai és biztonsági szempontból fontos területek Izrael részét képezik majd. Ugyanakkor a békekötés után lesznek olyan zsidó települések, amelyek kívül esnek majd a zsidó állam határain, s amelyek státusáról meg kell majd állapodni. "Jeruzsálemet sohasem lehet felosztani" - jelentette ki Netanajhu, aki ugyanakkor "nagyvonalú" területi rendezést ígért a palesztinoknak.

Nabil Saat, Mahmud Abbász palesztin elnök egyik közeli munkatársa kijelentette, hogy Izrael ragaszkodása a palesztinok által államuk részeként igényelt területekhez "hadüzenet a palesztinoknak". Nabil Abu Rdane, Abbász szóvivője úgy fogalmazott, hogy "amit Netanjahu mai beszédében mondott, az egyértelmű elutasítása Obama elnök azon javaslatának, hogy Izrael térjen visza az 1967-es háború előtti határai közé. Igazából (a miniszterelnök) újabb akadályokat állított a béke útjába."

Elutasította Benjamin Netanjahu kijelentéseit a Gázai-övezetet ellenőrző Hamász is. "Netanjahu elvitatta tőlünk minden jogunkat - jelentette ki Számi Abu Zuhri, a szervezet szóvivője. - Az ellenállás jogán alapuló arab és palesztin stratégiát kell elfogadnunk." Netanjahu washingtoni  beszédében megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a Hamász palesztin szervezettel. Felszólította Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy bontsa fel a Hamásszal megkötött megállapodást és kezdjen el tárgyalni.

Benjamin Netanjahu

AP