A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) örömmel nyugtázta, hogy az Európai Unió (EU) zöld jelzést adott Horvátország belépéséhez, és arra 2013. július 1-én sor kerülhet. Feltéve, hogy - mint a lap írta - egyetlen tagállam sem "tesz keresztbe", és Zágráb betartja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az igazságszolgáltatás, valamint a korrupció elleni harc területén vállalt. Az újság kiemelte azt is, hogy az EU tanult Bulgária és Románia példájából, és az előrelépést mostantól - nem pedig a belépéstől kezdve - folyamatosan ellenőrzi. Mint a lap írta, Horvátország mielőbbi csatlakozását az uniós elnöki tisztet betöltő Magyarország mellett leginkább Németország és Ausztria támogatta.

Az újságok szinte kivétel nélkül kiemelték Jadranka Kosor miniszterelnök szerepét a csatlakozási tárgyalások eddigi sikerében, illetve az elért eredményekben. Az üzleti körök lapja, a Financial Times Deutschland Kosort a "horvát Merkelnek" nevezte. A horvát kormányfőben és a német kancellárban nem csak az a közös, hogy mindketten nők - írta az újság, rámutatva: mindkét politikus egy konzervatív párt élén áll, másodszerepre kárhoztatva férfi politikusok hadát. Ezen túlmenően mindkettőjüknek kiváló érzékük van a hatalomhoz, illetve annak megtartásához.

Jadranka Kosor

AP

A lap méltatta a 2009 nyarán hatalomra került Kosor szerepét elődje, a súlyos korrupciós ügyletekbe keveredett Ivo Sanader politikai visszatérésének megakadályozásában, végül pedig a horvát kormánypártból, a HDZ-ből való kizárásban. Külön kiemelte a horvát miniszterelnök következetes fellépését a korrupció elleni harcban.

A Financial Times Deutschland úgy értékelte, hogy az 57 éves politikus külpolitikai téren is új hangot ütött meg az addig mindenekelőtt "nacionalista machók" által jellemzett balkáni térségben. Kosor véget vetett a Szlovéniával való határvitának, javította az együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és nagy súlyt helyezett arra, hogy ismét politikai és gazdasági kapcsolatokat építsen ki a volt jugoszláv tagköztársaságokkal.

A lap ugyanakkor rámutatott arra, hogy Kosor népszerűsége mindenekelőtt a gazdaság visszaesése miatt az utóbbi időben csökkent az országban. Elsősorban az unióhoz való közeledés nyomása alatt olyan megszorító reformprogramot kellett elhatároznia, amely mind a lakosság, mind a szakszervezetek ellenállásába ütközött.

Ebből kiindulva a csatlakozási tárgyalások immár belátható időn belüli lezárása Kosor számára nem eddigi politikai pályájának megkoronázását jelenti, hanem sokkal inkább egy rendkívül kemény vizsga kezdetét - írta a Financial Times Deutschland, utalva arra, hogy az év végén parlamenti választásokat rendeznek Horvátországban. Az újság szerint ez inkább vesszőfutás lesz a kormányfő és pártja számára. A lap arra is emlékeztetett, hogy a tervezett uniós belépésről Horvátországban népszavazást tartanak. Ennek eredménye pedig aligha tekinthető lefutottnak, különös tekintettel arra, hogy a csatlakozás támogatottsága ma 50 százalék körül mozog.

Ha Kosor állni fogja ezt a politikai vihart, akkor végérvényesen a politikai túlélés művészének bizonyulhat majd - írta az újság, úgy ítélve meg, hogy ez további közös vonást jelentene Angela Merkellel.