Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"cf8514e8-e7ca-4264-85a3-7f1bc4038efc","c_author":"László Ferenc","category":"cegauto","description":"11 városban, 25 helyszínen 92 új elektromos töltőpontot helyeznek üzembe – megnéztük az első budapesti töltőhelyet.","shortLead":"11 városban, 25 helyszínen 92 új elektromos töltőpontot helyeznek üzembe – megnéztük az első budapesti töltőhelyet.","id":"20250508_uj-villanyauto-toltokkel-szorjak-meg-magyarorszagot-kiprobaltuk-az-elsot","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cf8514e8-e7ca-4264-85a3-7f1bc4038efc.jpg","index":0,"item":"2c8ca80f-7178-4797-9a08-c9a15a77e773","keywords":null,"link":"/cegauto/20250508_uj-villanyauto-toltokkel-szorjak-meg-magyarorszagot-kiprobaltuk-az-elsot","timestamp":"2025. május. 08. 14:34","title":"Új villanyautó-töltőkkel szórják meg Magyarországot: kipróbáltuk, bele is néztünk az elsőbe","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d3cdf0a9-ffcf-44c9-9123-80595de62693","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az amerikai kapcsolatok sorvadásával viszont nőtt az Európába és Ázsiába irányuló kínai kivitel.","shortLead":"Az amerikai kapcsolatok sorvadásával viszont nőtt az Európába és Ázsiába irányuló kínai kivitel.","id":"20250509_Trump-vamhaboru-amerikai-kinai-kereskedelem-zuhanas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d3cdf0a9-ffcf-44c9-9123-80595de62693.jpg","index":0,"item":"e5d58591-f798-47f0-826b-68bafef7970a","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250509_Trump-vamhaboru-amerikai-kinai-kereskedelem-zuhanas","timestamp":"2025. május. 09. 09:04","title":"Most látszik igazán, mit hoz a vámháború: durván megrogyott az amerikai-kínai kereskedelem","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d0510c7d-2a0d-45a1-99dd-60fd25b31dd0","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A gyanú szerint a tiszt egy, a testület számára rendezett, vidéki, Malac Varázs nevű disznótoron annyira berúgott, hogy előbb fogdosni kezdte, majd durván megalázta az egyik kolléganőjét.","shortLead":"A gyanú szerint a tiszt egy, a testület számára rendezett, vidéki, Malac Varázs nevű disznótoron annyira berúgott...","id":"20250508_szexualis-zaklatas-orszaggyulesi-orseg-alezredes-disznotor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d0510c7d-2a0d-45a1-99dd-60fd25b31dd0.jpg","index":0,"item":"d3c018f8-3854-4d37-88fd-75310a91a596","keywords":null,"link":"/itthon/20250508_szexualis-zaklatas-orszaggyulesi-orseg-alezredes-disznotor","timestamp":"2025. május. 08. 09:03","title":"Részegen fogdosta női kollégáit egy bulin, ezért nyomozás folyik az Országgyűlési Őrség egyik volt alezredese ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ebcebd1e-5921-4878-a404-227c2a96d55a","c_author":"HVG","category":"360","description":"Másfél évvel a boszniai cementgyárvásárlás után ismét határon túli akcióra készül Orbán Viktor barátja.","shortLead":"Másfél évvel a boszniai cementgyárvásárlás után ismét határon túli akcióra készül Orbán Viktor barátja.","id":"20250508_hvg-Talentis-International-Infrastructure-Investments-Meszaros-Lorinc-Nemeth-Tamas-Bosznia-Lukavac-Cement","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ebcebd1e-5921-4878-a404-227c2a96d55a.jpg","index":0,"item":"56060b2b-e032-4ee2-8775-d405c1f2aa58","keywords":null,"link":"/360/20250508_hvg-Talentis-International-Infrastructure-Investments-Meszaros-Lorinc-Nemeth-Tamas-Bosznia-Lukavac-Cement","timestamp":"2025. május. 08. 06:00","title":"Újabb nemzetközi üzletekben utazik Mészáros Lőrinc","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"470fcb9e-961e-4fd7-8ba4-2fade6159c57","c_author":"Tóta W. Árpád","category":"360","description":"Keresztre feszítettük, köpönyegére sorsot vetettünk. És nem nyertünk.","shortLead":"Keresztre feszítettük, köpönyegére sorsot vetettünk. És nem nyertünk.","id":"20250509_tota-w-arpad-Gyurcsany-Ferenc-bucsuztatasa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/470fcb9e-961e-4fd7-8ba4-2fade6159c57.jpg","index":0,"item":"cb022a68-9f53-4d65-9c44-211d860171e9","keywords":null,"link":"/360/20250509_tota-w-arpad-Gyurcsany-Ferenc-bucsuztatasa","timestamp":"2025. május. 09. 09:04","title":"Tóta W. Árpád búcsúztatja Gyurcsány Ferencet: Mint a villám tépte magányos fenyő","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"51eea3fe-a3a7-4158-bdd7-a952f8c95f91","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Vásárlóként, ügyfélként számos munkahelyen tapasztalni, hogy zene szól a háttérben. Esetenként még irigyli is az ember az ott dolgozókat a kellemes hangulatért. Egy amerikai kutatás viszont arra az eredményre jutott, hogy a rosszul választott háttérzene kellemetlen következményekkel járhat az alkalmazottakra, így a vállalat egészére nézve is.","shortLead":"Vásárlóként, ügyfélként számos munkahelyen tapasztalni, hogy zene szól a háttérben. Esetenként még irigyli is az ember...","id":"20250509_hatterzene-hatasa-munkavallalokra-ceg-teljesitmenyere-feszultseg-stressz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/51eea3fe-a3a7-4158-bdd7-a952f8c95f91.jpg","index":0,"item":"e718a907-0507-41be-9cda-4e77819094e9","keywords":null,"link":"/tudomany/20250509_hatterzene-hatasa-munkavallalokra-ceg-teljesitmenyere-feszultseg-stressz","timestamp":"2025. május. 09. 12:03","title":"Háttérzene szól ott, ahol dolgozik? Na, az baj lehet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c22a7f89-3a77-4ab9-96c8-224e78edf504","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A budapesti Duna-híd szerkezetét eszi a rozsda, a korrodálódott fém- és vasbeton elemeke kézzel lehet bontani.","shortLead":"A budapesti Duna-híd szerkezetét eszi a rozsda, a korrodálódott fém- és vasbeton elemeke kézzel lehet bontani.","id":"20250508_petofi-hid-korrozio-rozsda-felujitas-fovarosi-onkormanyzat-kiss-ambrus","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c22a7f89-3a77-4ab9-96c8-224e78edf504.jpg","index":0,"item":"42834a12-16f9-44d7-9fb3-ff7a5ea03c99","keywords":null,"link":"/itthon/20250508_petofi-hid-korrozio-rozsda-felujitas-fovarosi-onkormanyzat-kiss-ambrus","timestamp":"2025. május. 08. 06:30","title":"Nincs pénz a Petőfi híd felújítására, de még a tervpályázat kiírására sem","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"db9124b3-8d14-4cbc-b8b3-8410dad4c3db","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A külügyminiszter szerint gyakran alkalmaznak Ukrajnában magyarellenes propagandát.","shortLead":"A külügyminiszter szerint gyakran alkalmaznak Ukrajnában magyarellenes propagandát.","id":"20250509_szijjarto-peter-magyar-kemek-ukran-propaganda","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/db9124b3-8d14-4cbc-b8b3-8410dad4c3db.jpg","index":0,"item":"330d91c9-48dd-4ceb-9ad4-3613947e6e31","keywords":null,"link":"/itthon/20250509_szijjarto-peter-magyar-kemek-ukran-propaganda","timestamp":"2025. május. 09. 11:44","title":"Szijjártó szerint ukrán propaganda a magyar kémek elfogásáról szóló bejelentés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
9/11 mint összeesküvés: „Látni akarom a videót, hol van a száz videofelvétel?”
szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Hitetlen bloggerek, komoly professzorok, minden furcsaságban összeesküvést szimatoló pszeudoszakértők és hírességek, mint Sharon Stone tíz éve rendületlenül vallják, hogy túl sok/túl kevés a véletlen, az egész bűzlik, éspedig a fejétől, hiszen 9/11 „belső munka” volt, a kormányzat, a CIA, a neokonok és az elmaradhatatlan zsidók közreműködésével.
Egy mérete és sokkhatása miatt irracionálisnak tűnő cselekedet, mint a szeptember 11-ei terrortámadás, sokszor még irracionálisabb válaszokat, feltételezésekre alapuló magyarázatokat vált ki. Ha a traumatikus valóság nehezen feldolgozható, ha a „hivatalos” magyarázatok ellentmondásosaknak, eljön az ideje az önjelölt szakértőknek, a félszavakon, állítólagos elszólásokon, kivágott filmkockákon lovagoló médiakutatóknak, hogy – a feltételes módot hamar félretéve – bebizonyítsák, amit előtte amúgy is feltételeztek.
Bush és Cheney támadta meg Amerikát, a WTC ikertornyai nem a repülőgépektől, hanem belső robbantások miatt dőltek össze, az iszlamista gépeltérítők maguktól soha nem tudtak volna megoldani egy ilyen feladatot, a BBC riporternője előre tudott a 7-es épület összeomlásáról, a Pentagonba nem is repülőgép, hanem egy rakéta fúródott, a United Airlines gépét a katonai-ipari komplexum egyszerűen lelőtte – ilyen és ehhez hasonló kérdések ezreit teszik fel a konspirációs elméletek hívei, akiket a sokszorosan előadott cáfolatok nemigen zavarnak világlátásukban.
AP
A nemzetközi terrorizmus történetében is egyedülálló 9/11-es tragédia összeesküvés-elméletek egész sorát produkálta, jelezve, hogy a nyilvánosság egy része képtelen elfogadni, feldolgozni a történteket, azzal vádolva a kormányzati hivatalokat, hogy eltitkolnak, illetve megmásítanak egyes mozzanatokat. Mohammad Atta és társai ebben a narratívában csak a kormányzat hasznos idiótái, de nem kitervelői és egyedüli végrehajtói a politikai tömeggyilkosságnak. Ha meg nem így volt, annál rosszabb a tényeknek, tehát annak, hogy a törvényhozás 9/11-es Bizottságának 2004-es beszámolója és a tudóselit színe-javát tömörítő National Institute of Standards and Technology (NIST) jelentése is a hivatalos verziót igazolta.
És bár a különböző blogok, fórumok, obskurus videókkal sűrűn teletűzdelt (időnként ufókkal is tarkított) honlapok ezrein csak egy kisebbség űzi szabadidősportját, azért intő jel, hogy egy 17 országot átfogó, 2008-as felmérés kimutatta: csak 46 százalék hisz az al-Kaida felelősségében, 15 százalék az Egyesült Államokat, 7 százalék pedig Izraelt vádolja 9/11 végrehajtásával. A politikusok közül – nem túl meglepő módon – Fidel Castro, Hugo Chávez és Mahmúd Ahmadinezsád hangoztatták az elmúlt években 9/11-szkepszisüket.
A tudományos cáfolatok ellenére még egy 2010-es amerikai kutatás is azt mutatta, hogy a megkérdezettek 15 százaléka hisz az egyik legelterjedtebb elméletben, abban, hogy a WTC ikertornyaival nem a repülőgép-támadások, hanem „kontrollált rombolás”, tehát az épületekben jó előre elhelyezett robbanóanyagok végeztek. Németországban az Emnid intézet januári felmérése szerint a megkérdezettek 90 százaléka (!) úgy gondolja, hogy Washington valamit elhallgat az ominózus eseménnyel kapcsolatban.
A 9/11-revizionista ismert „celebek” közé tartozik a Fahrenheit 9/11 című áldokumentarista filmjében számos tényt totálisan elferdítő, a terrortámadásért Amerikát felelőssé tevő Michael Moore filmrendező, aki szerint a hatóságok „még az igazság felét sem” vallották be. Az afganisztáni és iraki háborút fölösleges ember- és pénzpocsékolásnak tartó Moore-nak főként a Pentagonba csapódott gép gyanús („látni akarom a videót, hol van a száz videofelvétel?”), határozottan állítva, hogy a pilóta nem tehette meg az utat a „hivatalos” módon.
Az épülő emlékmű
AP
A bal- és jobboldali táborokat Amerikában és Németországban is összekötő, nem egyszer antikapitalista Amerika-ellenesség lehet az oka, hogy tömegek feltételezik: kizárt, hogy egy olyan eredendően gonosz hatalom, mint Bush kormánya ne lenne nyakig sáros az ügyben. Egy 2005-ös „békekonferencia” résztvevői egyenesen azzal vádolták Bushékat, hogy külön létre is hoznak terrorszervezeteket, manipulálásuk és külpolitikai, illetve nemzetbiztonsági felhasználásuk, valamint muszlimellenes hangulat keltése céljából. És természetesen a megcélzott térség olajkészleteinek lenyúlása érdekében (vö. „No Blood For Oil!”).
A 9/11-revizionisták a „cui bono” (kinek használ) elvéből indulnak ki: aki állítólag politikailag vagy gazdaságilag profitál a tömeggyilkosságból, az állhat mögötte. A válaszra többnyire nem kell sokáig várni: a mindenható kormány hivatalai és ügynökségei, a titkosszolgálatok, a „kifelé” imperialista célokat követő, „befelé” rendpárti, szabadságmegvonó jogszabályokat keresztülvinni akaró politikusok. Innentől azonban, mint az a Wikipediából is kiderül, két iskolára szakadnak a paranoiások: a passzív, de tudatos jóváhagyás („Let it happen on purpose“, LIHOP) és az aktív megtervezés („Made it happen on purpose“, MIHOP) híveire.
Az évek során „igazságmozgalmakba” tömörülő átlag paranoiás könnyen összerakja, ki profitálhatott a leginkább 9/11-ből: a washingtoni neokon háborús uszítók, hogy végre legyen ürügyük Afganisztán és Irak kolonizálására (nem utolsósorban a védelmi büdzsé feltornászására), és Izrael, hogy végre legyen ürügye a „palesztinkérdés” erőszakos rendezésére. Ráadásul, mint ezt a 9/11 után az egész világon tapasztalható antiszemita („anticionista”) és Izrael-ellenes hullám mutatja, e gondolatfutamok nem éppen veszélytelenek.
Hogy Izrael hogy kerül a képbe, például a sokat idézett „négyezer zsidó megúszta” elmélet keretében, könnyen kitalálható: az amerikai külpolitika stabil pillére a többé-kevésbé elvhű kiállás a Közel-Kelet egyetlen parlamentáris demokráciája mellett. E külpolitika kritikusai nemegyszer túlzott Izrael-barátságot, a „zsidó lobbi” kiszolgálását vetik Washington szemére, mint történt főként a Bush-érában, a zsidó állammal/lobbival azonosítva Bush neokon (vagy annak mondott) tanácsadóit. (A „zsidók előre tudtak róla” elméletet Amerikában főként a holokauszt-tagadó Willis Carto weboldala, az American Free Press terjesztette.)
AP
Korábbi civil szervezetüket, a Cheney, Rumsfeld és Wolfowitz nevével is fémjelzett Project for the New American Centuryt (PNAC) egy 1998-as (!) stratégiai papírral összefüggésben egyenesen világuralmi célokkal vádolták meg, és állították pellengérre a szeptemberi támadások után. A dokumentum a Clinton-adminisztrációt iraki rendszerváltás előmozdítására sürgeti, mivel a Szaddám-rezsim szerintük nem csupán regionális, de Amerika biztonságát és a demokráciát globálisan is fenyegető probléma. A vád szerint a PNAC egy „Pearl Harbourhoz mérhető” katasztrófát is elképzelhetőnek tartott a külpolitikai irányváltás előmozdítására. A PNAC szemére hányják azt az egy nappal a támadások előtt közzétett iratot is, amelyben a szerzők magasabb védelmi büdzsé mellett kardoskodnak.
Az igazán aggasztó az, hogy Európában a paranoiás gondolkodást nem egyszer a „hivatalos” nyilvánosság is segít szalonképessé tenni. A német Matthias Bröckers újságíró például már a második kötetét jelentette meg, amelyben kétségét fejezi ki a történtek hivatalos verziójával szemben, és az „ellenőrzött robbantások” teóriáját fejtegeti. „A hazugságépítmény összeomlása” alcímet viselő könyvét komoly napilapok méltatták, és a közszolgálati ARD kulturális műsora is dicsérte.
Hasonló történészi revizionizmusban utazik Andreas von Bülow volt tudományügyi miniszter vagy a francia szélsőbalos Thierry Meyssan is, aki hazájában 200 ezer példányt adott el könyvéből, melynek központi tézise, hogy a támadással a Bush-kormányzat valójában egy katonai rezsimet akart létrehozni.
A baloldali Die Tageszeitung volt szerkesztője, Bröckers egyébként arról is nevezetes, hogy Busht és Saron volt izraeli kormányfőt is Hitlerhez hasonlította, ez utóbbit azzal vádolva, hogy közölte: „Mi, zsidók ellenőrizzük Amerikát”. Mint kiderült, e mondatot csak az iszlamista Hamász egyik adója adta Saron szájába, jelentősége azonban a hazai szélsőjobb köreiben nagy karriert befutott Simon Peresz-idézethez hasonlítható, mely szerint Izrael „felvásárolja” Magyarországot. Szórakoztató eleme a történetnek, hogy az al-Kaida sértődötten kérte ki magának az izraeli megrendelésről szóló teóriákat, hiszen mint találóan megállapították, képesek ők erre maguk is.
A 9/11-szkeptikusok annyit mindenesetre elértek, hogy a hivatalos vagy nem hivatalos verzió elfogadása egyszerű hitvitává degradálódott. „Az acél olvadási tulajdonságairól szóló számok és adatok végtelen mennyiségét, a WTC romjai között talált robbanószerekre történő hivatkozásokat az olvasók képtelenek ellenőrizni. Minden arra a sorok között megbúvó kérdésre redukálódik: feltételezzem-e az amerikai kormányról, hogy meggyilkolja közel 3000 polgárát, vagy legalábbis nem akadályozza meg megölésüket, csak hogy megindokolhassa a háborút Afganisztánban és Irakban?” – írta lényeglátóan a Der Tagesspiegel kommentátora.