A díjazottak "erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért" - áll a bizottság indoklásában. A bizottság reményét fejezte ki, hogy a döntésük "hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, amely ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából".

Tavaly egy bebörtönzött kínai ellenzékit tüntetett ki a norvég bizottság az átszámítva 1,1 millió eurós pénzjutalommal járó Nobel-békedíjjal, amit tavalyelőtt Barack Obama amerikai elnöknek adtak át.

A 72 éves Ellen Johnson Sirleaf, Libéria első demokratikusan megválasztott, és egyben első női elnöke a Nobel-bizottság közleménye szerint 2006-os hatalomra kerülése óta hozzájárult a libériai béke megteremtéséhez, a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, valamint a nők helyzetének megerősítéséhez.

Az 1938-ban Monroviában született eredetileg közgazdász végzettségű nőnek egy olyan ország gyeplőjét kellett kezébe vennie, amely tíz év polgárháború után a szakadék szélén tántorgott. A négygyermekes anya és nyolc unokával rendelkező nagymama egyik legfontosabb feladatának kezdettől fogva azt tartotta, hogy segítsen az egykori gyermekkatonáknak visszailleszkedni a társadalomba.

Emellett dél-afrikai mintára létrehozott egy igazságtevő és megbékélési bizottságot, amely a polgárháború szörnyűségeit vizsgálja, és célja a béke és a stabilitás helyreállítása az országban.

Johnson-Sirleafet a Newsweek amerikai hetilap 2010-ben beválasztotta a világ tíz legjobb államfője közé, míg a The Economist gazdasági folyóirat Libéria legjobb elnökeként írt róla. Az asszony már a Nobel-békedíj előtt több kitüntetést kapott fáradhatatlan munkájáért.

Ellen Johnson Sirleaf

AP

Leymah Gbowee hazájában ismert békepárti aktivista etnikai és vallási határokat átlépve mozgósította és megszervezte a nőket, hogy elősegítsék a béke megteremtését Libériában, és hogy bioztosítsák a nők szavazati jogát az ország választásain. Azóta azon dolgozik, hogy emelje a nők befolyását Nyugat-Afrikában háborús és háború utáni időkben, vagy akár az arab tavasz idején.

A békéért folytatott küzdelme során szembeszállt Libéria akkori elnökével, a jelenleg emberiesség elleni bűntettek miatt büntetőeljárás alatt álló Charles Taylorral is. Gbowee - több nőszervezet alapítója és vezetője - határozottan felszólalt a gyerekkatonák ügyében a polgárháborús időkben.

1972-ben született a libériai fővárosban, Monroviában. Az Egyesült Államokban, Virginiában járt egyetemre. Már nagyon fiatalon aktivistaként próbált segíteni a gyerekeken és fiatalokon a háború sújtotta Libériában. Kezdeményezései közül kiemelkedik a nők és anyák erőszakmentes tiltakozó akciója Charles Taylor ellen.

2004-ben a hazájában dél-afrikai mintára létrehozott igazságtételi és megbékélési bizottság tagjává választották. A testület feladata a párbeszéd és a stabilitás helyreállítása az afrikai országban.

Tawakkul Karman újságírónő vezető szerepet játszott a jemeni nők saját jogaikért, a demokráciáért, valamint a békéért folytatott harcában. Az 1979-es születésű ellenzéki az első arab nő, aki megkapta a kitüntetést. Karman emblematikus alakja a Jemenben 33 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök rendszere ellen kirobbant tiltakozó megmozdulásoknak. Az elmaradott, konzervatív arab országban nem jellemző, hogy egy nő a politika első vonalában tűnjön föl.

A háromgyermekes anya volt az egyik vezetője azoknak a januári diáktüntetéseknek, amelyek megadták a kezdő lökést a Száleh elleni népfelkelésnek, de a nők jogaiért és a véleménynyilvánítás szabadságáért küzdött már jóval azelőtt, hogy Tunéziából kiindulva végigsöpörtek az észak-afrikai országokon az "arab tavasz" néven emlegetett népfelkelések.

Karman a dél-jemeni Taizzban született, ahol jelentős az a középosztálybeli értelmiségi réteg, amely ellenzi Száleh uralmát. A város az elnök elleni tiltakozások egyik központja.

Az, hogy január 23-án néhány órára őrizetbe vették a fővárosban, Szanaában, nagy felháborodást keltett, és hozzájárult ahhoz, hogy kiszélesedtek a tiltakozások Jemenben. Az aktivista most azon munkálkodik, hogy egy nemzeti tanácsba tömörítse a fiatalok különféle tiltakozó csoportjait.

Az újságírónő a díj kihirdetése után arab hírtévéknek azt mondta: "A díj megtiszteltetés minden arab, minden muszlim és minden nő számára. Ajánlom ezt a díjat az arab tavasz minden aktivistájának". A Nobel-békedíjas a jemeni főváros központjából, a "változások teréről" nyilatkozott, amely a tiltakozások középpontja. Hozzátette, folytatják békés mozgalmukat, "nem hagyjuk, hogy forradalmunk befejezetlen maradjon, demokratikus, modern Jement akarunk".