A francia Libération kiemelten, három oldalon keresztül foglalkozott Magyarországgal. Florence La Bruyere bevezető írása beszámolt arról, hogy Magyarország új antidemokratikus alkotmánya miatt tízezrek tüntettek az Opera előtt. Úgy vélte, mostanra "megszületett egy autokratikus rezsim struktúrája". Utalt a miniszterelnök rendszerváltáskori múltjára, és megemlítette, hogy akkor még Orbán fiatal haladó volt, szemben állt a nacionalistákkal, igazi európai volt.

Florence La Bruyere cikke a magyar gazdaság növekvő gondjaival foglalkozott. Szerinte Magyarországnak változtatnia kell politikáján, hogy megkaphassa az unió segítségét, "ezt azonban a recessziótól való félelme ellenére visszautasítja". Kitért arra, hogy a politikai válsághoz gazdasági válság is társul, és megemlítette a forint 30 százalékos értékcsökkenését, a 82 százalék feletti államadósságot, a 11 százalékos munkanélküliséget, amely bizonyos régiókban a 70 százalékot is eléri. La Bruyere szerint az Orbán-kormánynak az államadósság csökkentésére hozott intézkedései elriasztották a befektetőket.

Marc Semo cikke az unió lassú reagálását sérelmezte Magyarországgal kapcsolatban. A cikk megemlékezett az Ausztria ellen 2000-ben hozott EU-s szankciókról. Most azonban az "igen populista", konzervatív Orbán Viktor kormányának "autokratikus elhajlásai" ügyében az EU hallgat. Idézte Daniel Cohn-Bendit EP- képviselőt, aki a magyar helyzetet súlyosabbnak értékelte, mint az egykori osztrákot, hiszen a magyar kormány "nemcsak nyitott a szélsőjobboldal felé, de "zajlik egy, a demokráciát zárójelbe tévő folyamat is", s nem lehet egyszerre "több Európát akarni, ugyanakkor pedig hallgatni ezekről a kérdésekről". A cikk szerint jelen törvényeivel Magyarország sohasem léphetett volna be az EU-ba.

Gyalázat, szégyenpad

Vincent Giret cikke az egykori sztálinista diktátornak, Rákosi Mátyásnak a háború utáni demokratikus jogokat megnyirbáló szalámi-taktikáját ismertette a francia olvasókkal, s kiemelte, hogy "kései követője, a szélsőségesen populista" Orbán Viktor, aki egykor másképp gondolkodóként indult, szintén ezt a taktikát alkalmazza. A cikk sérelmezte, hogy az EU megbüntette Görögországot, de szemet huny Magyarország felett. Ebben bűnös az Európai Bizottság, az Európai Parlament, de az Európai Néppárt képviselői is, akik "egy kukkot sem mondanak Orbán barátjuknak", s így "a gyalázatot szégyennel párosították".

AP

Helene Despic-Popovic cikke arról számolt be, hogy a kétharmados parlamenti többséggel elfogadott új magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megkötik a következő kormányok kezét, amelyek aligha tesznek majd szert kétharmados fölényre. A régebbi demokráciákban a jövedelemadók mértékét, a jegybank felépítését vagy az elismert vallási közösségek számát nem foglalják bele az alkotmányba, ám Orbán Viktor Magyarországán más a helyzet - írta. A lap tételes listát közöl az alkotmány jelentősebb, leginkább kritizált pontjairól, és említést tesz az egyetlen ellenzéki rádió, a Klubrádió frekvenciájának elvesztéséről is.

A Le Soir című, baloldali liberális irányzatú brüsszeli lap hasábjain Pascal Martin kommentárban foglalkozott Magyarországgal. Martin szerint Magyarország hatalmas csalódást okozott, pedig amikor a 2004-es nagy EU-bővítés előtt a tagjelölt országokat elemezték, Magyarországot illetően semmilyen komolyabb probléma nem merült fel. A csalódás abban áll, hogy január elsején életbe lépett új alkotmányával "az Orbán-kormány a legalapvetőbb európai értékeket vetette el". A Le Soir szerint a korrupció és válság sújtotta Magyarország "Orbán nacionalizmusába menekült".

Az olaszok sem hagyták szó nélkül

A Magyarországról író számos olasz napilap közül a Corriere della Sera Haidertől a Magyarországról való csendig: hol van Európa? címmel Pierluigi Battistatól közölt vezércikket. "Ha létezne a demokrácia Maastrichtja, Európának azonnal követelni kellene Magyarországtól a szabadság és a demokratikus civilizáció minimális paramétereinek tiszteletben tartását, melyek lehetővé tennék megmaradását az európai családban". Battista arra emlékeztetett, hogy a "politikai korrektségért hisztériázó" EU 2000-ben szankciókat vezetett be Haider Ausztriája ellen, most "fagyos közömbösséget" tanúsít a magyarországi veszéllyel szemben. A Corriere szerint a januárra tervezett római Monti-Merkel-Sarkozy találkozó alkalom lehetne "a tiltakozó budapesti lakosokkal vállalt szolidaritás kifejezésére".

A La Repubblica három oldalas helyszíni tudósítással számolt be a budapesti eseményekről, illetve Heller Ágnessel készített interjút. A torinói La Stampa Az ősi kór, mely megmérgezi Magyarországot, az Il Foglio Orbánnak túl sok pénz hiányzik ahhoz, hogy magyar Ducét játsszon címmel írt cikket.

Diktatúra felé

Elsősorban ismertetik, és nem kommentálják a magyarországi tüntetéseket és az uniós állásfoglalásokat a vezető lengyel napilapok, ugyanakkor a baloldali liberális Gazeta Wyborcza A magyaroknak elegük van és Süllyed az Orbánomika címmel közölt szerdán bíráló hangnemű cikkeket Magyarországról. A lap címoldalán beszámolt a hétfői budapesti tüntetésekről, populistának nevezve a miniszterelnök lépéseit. Pawlicki A magyaroknak elegük van címmel külön írást is jegyez, melyben kitér a Klubrádió és az Index ügyére, valamint az ellenzékiek tiltakozására is. A Dziennik Gazeta Prawna gazdasági-közéleti napilap Európai vita a magyar demokráciáról címmel a magyar kormány döntéseit követő uniós visszhangról írt, a Rzeczpospolita pedig a devizatartalék esetleges felhasználását elemzi.

Szlovákia számára nagyon fontosak a magyarországi fejlemények, mert  Orbán Viktor kormányzása példa lehet Robert Fico számára - vélekedikFicot Pesten kell megállítani című kommentárjában a Sme című liberális szlovák napilap. "A szlovák Orbán figyelemmel kíséri, mi történik a Dunától délre, feljegyzéseket készít magának és szorgalmasan gyűjti az ötleteket. Különösen azt figyeli, mi az, ami Orbánnak átmegy (Európában), s ami neki is átmehetne, ha valóban nekiáll a munkának" - írta Peter Morvay.

A baloldali Pravda a Tanulságos Magyarország című kommentárjában azt állítja, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. "Az, ahová Orbán Viktor és az ő Fidesze haladnak, az a diktatúra. Az, amit szétvernek, az a liberális demokrácia" - írta Peter Javurek. Magyarország mostani történetéből Szlovákiai számára a tanulság: "Semmiféle egyedülálló sziget Európában nem lehetséges. A magyarokat a fideszes nemzeti egység nem menti meg, ha a csőd előtt fognak állni. És nem mentik meg őket a dicső múltról szóló szavak sem, ha nem fognak tudni megegyezni az Európai Unióval és a nemzetközi intézményekkel. Ezt követően csak egyvalami mentheti meg őket: Orbán Viktor nyomdokain lassan visszatérni abba a pontba, ahol az elhagyta a demokráciát" - zárja írását Peter Javurek.