Csen a Kína elhagyására és az ottani hatóságok általi felelősségvonás elkerülésére irányuló kísérletet vizsgáló meghallgatásra telefonált be, minden valószínűség szerint pekingi kórházi szobájából.

"Találkozni akarok Clinton külügyminiszterrel. Remélem, hogy több segítséget kaphatok tőle. Szemtől szemben akarok köszönetet mondani neki" - jelentette ki az aktivista, aki a kényszerabortuszok, a sterilizálás és a földfoglalás elleni fellépése miatt vált nemzetközileg is ismertté.

"Szeretném megtudni, hogy mi van velük" - mondta a családjáról Chen, akinek szavait Bob Fu tiszteletes, a ChinaAid elnevezésű, texasi központú szervezet alapító elnöke tolmácsolta. Fut tanúként  jelent meg a kínai ügyekben illetékes képviselőgázi végrehajtó bizottság előtt.

Csen aki április 22-én szökött meg házi őrizetéből, az amerikai képviseleten keresett menedéket, majd onnét hat nap múlva, szerdán önként távozott. Végül azt kérte az amerikai illetékesektől, hogy segítsenek neki és családjának kijutni az Egyesült Államokba.

Az események alakulása teherként nehezedik az amerikai kormányra, amelynek két minisztere, Hillary Clinton, a külügyek, és Timothy Geithner, a pénzügyek irányítója Pekingben tartózkodik, az amerikai-kínai stratégiai és gazdasági párbeszéd éves fordulójának jegyében. "Mindnyájuknak szeretném megköszönni  a törődést" - mondta Csen a meghallhatás részvevőinek.

Az amerikai kormány képviselői szerint Csen önként hagyta el a pekingi amerikai nagykövetséget és kijelentette, hogy nem kívánja elhagyni hazáját. Az illetékes képviselőházi bizottság elnöke, a republikánus Chris Smith hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak biztosítania kell az aktivista biztonságát, Mitt Romney, az ellenzéki párt elnökjelölti posztjának várományosa szerint a Csen-ügy  kirobbanása "a szégyen napja" volt az Obma-kormányzat számára.

Csen egy nappal azután hagyta el a pekingi amerikai misszió épületét és fokozta tovább a követségre való bejutása miatt keletkezett feszültséget Kína és az Egyesült Államok között, hogy Barack Obama amerikai elnök váratlanul felkereste Afganisztánt és ott aláírta a 10 évre szóló amerikai-afgán stratégiai partnerségi szerződést.

Obama a látványos diplomáciai bravúrt Oszama bin Laden likvidálásának első évfordulójára időzítette, de a pekingi fordulat erősen beárnyékolja a Kabulban elért sikert.
Republikánus politikusok szerint az amerikai diplomatáknak nem lett volna szabad kiengedniük Csent a követségről.