Sem a gének, sem a több olvasás és írás nem hibáztatható, hanem a napfény hiánya - vélik a The Lancet című brit orvosi folyóiratban megjelent dolgozat szerzői. A napsugarak serkentik a dopamin képződését, egy ingerületátvivő anyagét, amely közrejátszik a szemgolyó torzulásának csökkentésében is, amikor az éles látáshoz szükséges fókusz beállítása érdekében megnyúlik. "Meglehetősen egyértelmű, hogy az erős fény serkenti a dopaminkibocsátást, ami viszont megelőzi a myopiát (rövidlátást)" - magyarázta Ian Morgan kutatásvezető, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

Szingapúrban például, ahol a középiskolából kikerülő fiatalok 90 százaléka rövidlátó, csupán 30 percet tölt el a szabad ég alatt naponta egy általános iskolás gyerek. Ausztráliában ezzel szemben, ahol naponta 3 órán át tartózkodik az épületek falain kívül egy átlagos gyerek, csupán 10 százalék a rövidlátó iskolások aránya az európai származásúak között.

Morgan adatai szerint az afrikai gyerekek között "szinte ismeretlen" a rövidlátás, két-három százalékban fordul elő, Nagy-Britanniában pedig 30-40 százalék között van a myopia aránya. A legtöbb rövidlátó fiatal a kelet-ázsiai nagyvárosokban él, Kína, Tajvan, Hongkong, Japán, Szingapúr és Dél-Korea városaiban 80-90 százalék az arányuk. Közülük 10-20 százaléknak olyan az állapota, hogy akár vaksághoz is vezethet.

A kutató hangsúlyozta, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem genetikai ok áll a terjedő rövidlátás hátterében, hanem környezeti ok: túl sok időt töltenek zárt térben a gyerekek, keveset éri őket napfény.