Az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Becsület Érdemérmet (Medal of Honor) adományozta szerdán Barack Obama elnök Leslie H. Sabónak, aki 1970. május 10-én az amerikai hadsereg szakaszvezetőjeként a bajtársai életét mentve feláldozta magát egy kambodzsai összecsapásban. "Itt most egyetlen katonát részesítünk elismerésben a szolgálatáért, de amit ő tett, az egész nemzedékéért beszél" - jelentette ki Obama.

"Ebben a hónapban megkezdődnek a megemlékezések a vietnami háború (kitörésének) 50. évfordulójáról" - mondta az elnök. - "Szégyen, hogy abban az időben a katonák nem kapták meg a megérdemelt tiszteletet és köszönetet. Ez olyan hiba, amelynek sohasem szabad megismétlődnie".

Barack Obama megemlítette, hogy Leslie Sabo magyar menekült szülők gyermeke volt. A Fehér Ház Keleti Termében megtartott ceremónián jelen volt a posztumusz őrmesterré előléptetett katona özvegye, Rose Mary Sabo-Brown, bátyja, George Sabo, több bajtársa, valamint Leon Panetta védelmi miniszter és az amerikai katonai felső vezetés több tagja. "Önök tették a dolgukat, becsülettel szolgáltak, büszkévé tettek bennünket Les szándékának megfelelően. Megkérem a Bravo század (Sabo egységének) tagjait, hogy álljanak fel és fogadják a nemzet háláját!" - mondta az elnök, amire az összegyűltek részéről hosszú taps volt a válasz.

Leslei Halasz Sabo 1948. február 22-én, az ausztriai Kufsteinben született, magyar emigráns szülők gyermekeként. A Pennsylvania állambeli Ellwood Cityben nőtt fel, ahová a család az 50-es évek elején költözött. Sabót 1969-ben sorozták be. A kiképzés utáni 30 napos eltávozás alatt elvette a kedvesét, és az ifjú párnak több idő nem is adatott meg az együttlétre. A fiatalember az amerikai hadsereg elit, 101-es légi szállítású hadosztályának katonájaként került a délkelet-ázsiai hadszíntérre.

A szakaszvezető a kambodzsai Sze Szanban, a később "anyák napi rajtaütésnek" nevezett akcióban vesztette életét. A mintegy 50 fős felderítő alakulatot minden oldalról megtámadták a kétszeres túlerőben lévő észak-vietnamiak. Sabo, noha az utóvédben volt, előretört, és több ellenséges katonával végzett. Visszahajított egy eldobott ellenséges kézigránátot, és annak felrobbanása után repeszeitől tulajdon testével fedezte egy sebesült bajtársát - hangsúlyozta Obama.

A sebesült Sabo szakaszvezető ezután, nem törődve a sebesüléseivel, egyedül indult el egy bunker megsemmisítésére, amelyből egységét géppuskatűz alatt tartották. Több találatot kapott, de egészen közel tudott kúszni a tüzelőálláshoz, és egy gránáttal ártalmatlanította a támadókat, noha tudta, hogy a robbanás az életébe kerül majd. Leslie Saboval együtt az egység hét katonája életét vesztette, több mint kéttucatnyian pedig megsebesültek.

A más kitüntetések mellett Bíborszívvel is elismert Sabót már röviddel a halála után felterjesztették a Becsület Érdeméremre, de az iratok levéltárba kerültek, ahol csak 1999-ben bukkant rájuk ismét egy kutató, aki a 101-esek történetének feldolgozásán dolgozott.

A Becsület Érdeméremre az amerikai fegyveres erők azon tagjai válnak méltóvá, akik indoklás szerint "az életük kockáztatásával, kiemelkedő vitézséget és elszántságot tanúsítva, messze kötelezettségeiken felül teljesítenek egy fegyveres ellenséggel szembeni harci cselekmény során". A kitüntetést 1863-as magalapítása óta 3458 alkalommal ítélték oda. Az életükben elismertek száma nem éri el a 90-et.

A kitüntetettek között legalább nyolc magyar származású van. A legismertebbek egyike Számvald Gyula 1848-as honvéd főhadnagy, aki az amerikai polgárháborúban az északiak tábornoka lett. A vietnami háborúban bizonyított helytállása miatt posztumusz elismerésben részesült Rábel László és Molnár Ferenc Zoltán törzsőrmester. 2005-ben George W. Bush elnök a magyar születésű holokauszttúlélő Rubin Tibornak adta át a kitüntetést a koreai háborúban tanúsított hősiességéért.